Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
hu
Kategóriák / Termékek

A szolárium káros hatásai - Erről tudnod kell mielőtt használod!

A szolárium káros hatásai - Erről tudnod kell mielőtt használod!
Szépnek találod a barna bőrt? Szoktál szoláriumba is járni? Ha igen, akkor ez a cikk neked szól!

Előszó

A cikk témája a szoláriumok. Bár várható, hogy a mérleg nyelve nem a pozitív irányba fog billenni, mégsem az volt a cél, hogy mindenféle féligazságot, rágalmat hordjunk össze, vagy riogassunk bárkit is.

Számos szakirodalom került feldolgozásra: nemzetközi egészségügyi szervezetek állásfoglalásai, tudományos publikációk, szakorvosok véleményei.

Lesznek jópáran, akik majd tagadják a leírtakat, vagy elbagatellizáljak, saját lustaságuk, vagy üzleti érdekük alapján. Mi annyit kérünk tőled, hogy olvasd el, gondold át, és dönts legjobb belátásod szerint.

 

A szolárium káros hatásai

Nem vagy olvasós kedvedben? Sebaj, íme a TL;DR verzió:

  • A szoláriumok veszélyesek: a szoláriumok nem kínálnak biztonságos alternatívát a napfény helyett; növelik a bőrrák kockázatát. (18)
  • Az UVA sugárzás felgyorsítja a dermis bőrrétegben található kollagén rostok lebomlását, amely a bőr korai öregedéséhez vezet. (7)

Amennyiben te is a Homo Sapiens Skintellectualis alfajhoz tartozol, és mindig érdekel a "Miért?" és "Hogyan?", olvass tovább, és választ kapsz mindkettőre a cikkben.

 

Mi a Napfény?

Amíg nem terjedtek el a szoláriumok, a napfény volt a barnulás egyetlen forrása. (A genetikailag meghatározott alapbőrszín egy másik téma.) Amikor napfényről beszélünk, fontos tisztázni, hogy nem csak szabad szemmel látható részei vannak. A napfény nem más, mint elektromágnes sugárzás, amit hullámhossz, frekvencia vagy energia alapján három csoportra bonthatunk:

  1. Látható fény (ezt látjuk szabad szemmel)
  2. Infravörös sugárzás (ezt nem látjuk)
  3. Ultraibolya (UV) sugárzás (és ezt sem látjuk)

Az elektromágneses spektrumban így követik egymást hullámhossz alapján csökkenő sorrendben: Rádióhullámok, Mikrohullámú sugárzás, Infravörös (IR) sugárzás, Látható fény, Ultraibolya (UV) sugárzás, Röntgensugárzás, Gamma-sugárzás. (1)
Elektromágneses spektrum

A következőkben csak az UV sugárzással fogunk foglalkozni, mert a barnulás szempontjából az a releváns.

Mi az UV sugárzás?

UVA és UVB sugárzásról már hallottunk, ha máshonnan nem is, legalább a napvédő csomagolásán láttuk. Ugye?! wink Na de azt hányan tudtátok, hogy van UVC is?

Utóbbiról azért nem nagyon szólnak a hírek, mert ideális esetben a Föld atmoszférájában kiszűrődik, és mi földi halandók nem érintkezünk vele. #fingerscrossed #prayforozone

A teljes UV sugárzási tartomány tehát további három szakaszra bontható, szintén hullámhosszuk szerint:

  1. UVC sugárzás
  2. UVB sugárzás
  3. UVA sugárzás

Amikor UV sugárzásról beszélünk, fontos, hogy konkretizáljuk, hogy általánosságban beszélünk a közös tulajdonságokról, vagy az egyes tartományairól (UVC, UVB, UVA) van szó. Hogy miért? Azért, mert, például ezek a sugarak a bőrünk rétegeiben más mélységig jutnak el, és ennek megfelelően más hatást tudnak kiváltani.

UV sugarak behatolása a bőrbe
Kép forrása: https://www.researchgate.net/publication/324009336/figure/fig2/AS:608412014497794@1522068136991/UV-penetration-into-the-layers-of-the-skin-The-figure-was-created-using-Servier-Medical.png

UVC sugárzás

  • Az UVC sugárzás a legnagyobb energiájú UV sugárzás.
  • Szerencsénkre, pont emiatt reakcióba lép a Föld atmoszférájában az ózonnal, és ideális esetben nem éri el a Föld felszínét. (2)
  • Az ózon réteg vékonyodásával ez a védelmi pajzs is gyöngül, ezért nem vehetünk rá mérget, hogy egyáltalán nem találkozik a bőrünk UVC sugarakkal.
  • Az UVC sugarakat elő tudjuk állítani mesterségesen is. Az ezzel való védekezés nélkül találkozás kerülendő.
  • A három UV sugárzás típus közül ennek a penetrációja (a bőrünkbe) a legkisebb, ezért a rákkeltő és látást károsító hatása is ennek a legkisebb. (3)

UVB sugárzás

  • Valamennyit ebből is kiszűr a Föld atmoszférája, de a beérkező UV sugaraknak, még így is nagyjából az 5-10%-a.
  • A bőrünk rétegei közül az epidermis-ig jut el (ez a külső réteg).
  • A bőrünkbe hatolva hozzájárul a D-vitamin szintéziséhez. (4) És ezzel kb. véget is ért az UVB sugárzás jócselekedeteinek listája.
  • Neki köszönhetjük a barnulás mellett a leégést is.
  • A bőr kipirosodásnál nagyobb gond, hogy a bőrsejtek DNA-jét is roncsolja. Amennyiben a szervezetünk nem képes helyreállítani a károsodást, mutációk alakulnak ki, ami végül bőrrák kialakulásához vezet. (5)

UVA sugárzás

  • A Földre érkező UV sugarak nagyjából 90-95%-a.
  • Az UVB sugarakkal ellentétben, nem szűri ki az ablaküveg. (6)
  • Képes a bőr rétegeiben mélyebbre hatolni.
  • Szerepet játszik a barnulásban és a leégésben is.
  • Az UVA sugárzás felgyorsítja a dermis bőrrétegben található kollagén rostok lebomlását, amely a bőr korai öregedéséhez vezet. (7)
  • Ez a sugárzás felel leginkább ráncokért és a korai öregedésért.
  • Indirekt módon hozzájárul a DNA károsodáshoz, és így a bőrrák kialakulásához. (8)
  • Az International Agency for Research on Cancer első számú (Group 1) rákokozók közé sorolta az UV sugárzás mind három típusát (UVA, UVB, UVC). (9)


Mitől és hogyan barnul a bőr?

Akkor most jöjjön egy röpke biológia óra. wink

A barnulás folyamatának négy főszereplője van:

  • UV sugárzás: a Napból érkező elektromágneses sugárzás.
  • Keratinocita sejtek: az epidermis-nek, a bőr legkülsőbb rétegének a leggyakoribb sejttípusa. Az ott található sejtek 90-95%-a tartozik közéjük.
  • Melanocita sejtek: a Melanin pigmentanyag termelését végzi.
  • Melanin: pigment, azaz festékanyag, amely a bőrünk és hajunk színét meghatározza.


Melanin termelés
Kép forrása: https://blissoma.com/product_images/uploaded_images/skindiagramlayers-blog-800.jpg

 

  1. Az első lépés, hogy az UV sugárzás hatására, a sugarakkal szembeni védekezés érdekében, a Melanocita sejtek intenzív pigment termelésbe kezdenek.
  2. Utána a Melanocita sejtek eljuttatják a Melanin pigmenteket a felettük elhelyezkedő Keratinocita sejtekhez.
  3. Végül a Melanin pigmentek a Keratinocita sejtek sejtmagjai fölé helyezkednek el pajzs szerűen, ezzel védve azokat az UV sugárzás káros hatásaitól. (10)

 

A barnulás nem a bőrünk hobbytevékenysége! Nem irántunk való kedvességből barnul be, hogy mi jobban nézhessünk ki! A barnaság annak a jele, hogy a bőrünk védekezik! Védi magát, azaz minket.

 

Hogyan működik a szolárium?

A szolárium gépek többek között* mesterséges UV fényt (UVA és UVB) bocsátanak ki magukból, amelyekkel a korábban leírt természetes barnulási folyamatot indítják be, csak mesterségesen.

*Azért „többek között”, mert ha már voltunk szoláriumban, akkor tudjuk, hogy szinte megvakulunk a gépből jövő erős fénytől, holott tudjuk, hogy az UV sugárzás az emberi szem számára láthatatlan. Tehát olyan fénycsöveket is használnak, amelyek a látható fény tartományban is sugároznak.

A szolárium gépekből tehát jön UV és látható fény is, pont úgy, mint a Napból. Némelyikben még infravörös sugárzó is van. Akkor mi itt a gond?

Még ha meg is egyezik a napfény és a szolárium gép által kibocsátott UV sugárzás hullámhosszra és frekvenciára, attól még egyáltalán nem biztos, hogy a sugárzás dózisa is azonos. Sőt, pontosan tudjuk, hogy nem jöhetne létre „turbó barnulás”, ha nem nagyobb dózisban kapnánk a sugárzást. Egy 2009-es Harvard cikk szerint bizonyos szoláriumok a napfényhez képest akár háromszor nagyobb dózisú UVA sugárzást bocsátanak ki. (11)

Szoláriumok szabályozása

Mivel a szoláriumhasználat pár tíz éves múltra tekint csak vissza, a kutatások és szabályzások is némi lemaradásban vannak. A tisztánlátást az is bonyolítja, hogy a szolárium lobby (mert ilyen is van) tagad, torzít minden olyan információt, amely a bizniszüket ronthatná.


Az EP először egy 1998-as Parlamenti és Tanácsi irányelvben rendelkezett a szoláriumok kezeléséről, aztán 2006-ban jött egy nagyobb horderejű beavatkozás. Ennek az volt az előzménye, hogy napvilágra kerültek egy közös, európai piacfelügyeleti akció eredményei, amely szerint az akcióban vizsgált tíz tagállamban a szoláriumok több mint 20 százaléka nem felelt meg az előírásoknak. A magyarországi helyzet még ennél is rosszabb volt: 96 és fél százalékban nem feleltünk meg. (12)


Ezzel a helyzettel kezdeni kellett valamit. A nemzetközi szervezetek reagáltak is, és egyre markánsabban fogalmazták meg véleményüket a szoláriumokkal szemben. 2009-ben az International Agency for Research on Cancer az UV sugárzást kibocsátó barnító gépeket (rákokozó kategóriába sorolta. (13)


Az EU rendeletben szabályozta az UV sugárzás maximális dózisát. A szolárium készülékek UV-kibocsátási teljesítménye maximum 0.3 W/m2 lehet. Ez most sok, vagy kevés?


Ez a 0.3 W/m2 sugárzási dózis megfeleltethető az UV index (UVI) 12-es fokozatának, ami a valós életben Darwin (Ausztrália) vagy Colombo (Sri Lanka) városokban nyáron mérhető. Ez pedig a WHO álláspontja szerint „extrém” sugárzás! (14,15)

UV index magyarul
Kép forrása: https://www.jeunesse.co.nz/what-is-the-uv-index/

Akkor most, hogy is van ez? Meg kellene nyugodjunk, hogy egyre több magyar szolárium szalon felel meg az EU-s szabályozásnak, holott, ha meg is felelnek, akkor is extrém dózisban kapjuk az UV sugárzást?!

 

Szakmai vélemények a szoláriumokról

International Agency for Research on Cancer
20 különböző tanulmányból származó kombinált elemzés azt mutatja, hogy 75%-kal növekedett meg a cutaneous melanoma kialakulása azoknál, akik 30 éves koruk előtt már elkezdték használni a szoláriumot. (16)

WHO
A mesterséges UV fénnyel történő barnulást (tehát a szoláriumokat) ma már közegészségügyi problémának tekintik, ami évente körülbelül félmillió új rákos megbetegedést jelent az Amerikai Egyesült Államokban, Európában és Ausztráliában. (17)

The Skin Cancer Foundation
A szoláriumok veszélyesek: a szoláriumok nem kínálnak biztonságos alternatívát a napfény helyett; növelik a bőrrák kockázatát. (18)
Igaz, hogy a szoláriumozás segít a napi D-vitamin előállításában? Nem! A szoláriumokban a barnulást többnyire az UVA-sugarak okozzák. Ez azt jelenti, hogy a szoláriumozás szinte semmilyen D-vitamin-előnnyel nem jár, miközben növeli a bőrrák kockázatát. A napi D-vitamin-szükséglet biztosítható élelmiszerekkel vagy étrend-kiegészítőkkel. (18)

Cancer Research UK
A napozóágyak használata akár 20%-kal növelheti a melanómás bőrrák kockázatát.
A szoláriumok UV-sugárzása károsíthatja a bőrsejtek DNS-ét, és idővel ez a károsodás bőrrákot okozhat. (19)

Létezik nem egészségkárosító barnulás?

Az UV fény hatására történő barnulás nem lehet egészséges mérlegelve a kockázatokat.

Létezik ugyanakkor egy alternatív megoldás, amely UV sugárzás nélkül képes barnaságot okozni. Ezt a magyar nyelvben úgy hívjuk, hogy önbarnítás (angolul többféle képen hivatkoznak rá: sunless tanning, self-tanning, fake-tan).

Mielőtt szabadjára engednéd a fantáziád, és vizualizálnád magad narancssárgán vagy csíkosan, megnyugtathatlak, az önbarnító készítmények sokat fejlődtek és a mai, modern termékek már jóval profibbak, mint pár évvel ezelőtt.

Hogy mennyire biztonságos? Többek között az American Academy of Dermatology (Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia) az önbarnító termékeket ajánlja az UV-fénnyel történő barnulás alternatívájaként vagy a beltéri szoláriumok helyett. (20)


Az önbarnítók használatáról ebben a cikkben olvashatsz. Hamarosan következő cikkünkben elmagyarázzuk részletesen a működésüket is.



Felhasznált szakirodalom
1.) http://eta.bibl.u-szeged.hu/2173/2/az_elektromgneses_spektrum.html
2.) https://www.cancer.org/cancer/cancer-causes/radiation-exposure/uv-radiation.html
3.) https://www.fda.gov/radiation-emitting-products/tanning/ultraviolet-uv-radiation#UVC
4.) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3356951/
5.) https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20883261/
6.) https://www.verywellhealth.com/effects-of-sun-on-the-skin-1068724
7.) https://iuva.org/UV-FAQs/
8.) https://www.skincancer.org/risk-factors/uv-radiation/
9.) https://www.cancer.org/cancer/cancer-causes/general-info/known-and-probable-human-carcinogens.html
10.) https://www.who.int/news-room/questions-and-answers/item/radiation-sunbeds
11.) https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/is-a-tanning-bed-safer-than-sunlight
12.) https://index.hu/kulfold/ep/2011/09/01/veszelyes_a_szolarium_ezert_tiltja_18_ev_alatt_az_eu/
13.) https://www.iarc.who.int/media-centre-iarc-news-32/
14.) https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/opinions_layman/en/sunbeds/l-2/5-safe-limit-sunbeds.htm
15.) https://www.who.int/news-room/questions-and-answers/item/radiation-the-ultraviolet-(uv)-index
16.) https://www.iarc.who.int/media-centre-iarc-news-32/
17.) https://www.who.int/publications/i/item/9789241512596
18.) https://www.skincancer.org/risk-factors/tanning/
19.) https://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/causes-of-cancer/sun-uv-and-cancer/how-do-sunbeds-cause-skin-cancer
20.) https://www.health.harvard.edu/womens-health/are-sunless-tanning-products-safe