Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Egészséges barnulás - Létezik ilyen?

Egészséges barnulás - Létezik ilyen? A napozás és szolárium használat valójában védekezésre kényszeríti a bőrünket, ezért ez semmiképpen sem lehet egészséges. Jó hír, létezik egy jóval biztonságosabb alternatíva: önbarnítás. 

A barnaság divat?

A barna bőr nem volt mindig akkora divat, mint napjainkban. A felső tízezer sokáig a fehér bőrt favorizálta, ezzel megkülönböztetve magukat a szabad levegőn fizikai munkát végző munkásrétegtől. Több forrás szerint Coco Chanel volt az, aki divatba hozta a barnaságot egy véletlennek köszönhetően. A francia riviérán tett egyik látogatása során megkapta a bőrét a nap, ami aztán bebarnult, mire Párizsba visszatért. A napbarnított bőr neki köszönhetően hamarosan a nyaralás, a jólét szimbóluma lett, a korábbi stigma helyett presztízs értékűvé vált. 


Chanel óta jó pár évtizednek kellett eltelnie, mire az orvosok rájöttek, hogy mekkora árat fizetünk valójában a barnaságért. Amint sikerült megfejteni a barnulás mechanikáját, egyből megszólaltak a vészharangok, de csak nagyon kevesen hallgattak az orvosok és kutatók figyelmeztetéseire. Túl vonzó a barna bőr, és túl absztrakt a potenciális veszély.

 

Mitől és hogyan barnul a bőrünk?

#1: Hagyományos barnulás (UV sugárzás hatására)

leégés túlzott napozástól vagy szoláriumtól

A szoláriumok megjelenéséig, a Nap volt a barnulás egyetlen forrása. Amit a hétköznapi nyelvben „napfénynek” hívunk, az valójában a Napból érkező elektromágneses sugárzás, amit hullámhossz és frekvencia alapján az alábbi tartományokra bonthatunk:

Látható fény

  • Ez a napfény szemmel látható tartománya. Ettől van világos nappal, és ennek hiányában sötét este.

Infravörös sugárzás

  • Ezt már nem látjuk, de érezhetjük a bőrünkön hőérzetként.

Ultraibolya (UV) sugárzás

  • Ezt sem látjuk, és nem is érezzük egészen addig, amíg le nem ég a bőrünk.

A barnuláshoz nincs szükségünk mind a háromra, csak az utóbbira, az UV sugárzásra. Ezt felismerve hozták létre a szoláriumgépeket, amelyek extrém nagy dózisban* bocsátanak ki UV sugárzást, így kényszerítik a bőrünket a gyorsabb barnulásra

*A szoláriumokról szóló cikkünkben olvashatsz erről részletesebben.

A barnulásnak az egyik módja tehát az, hogy természetes (napfény), vagy mesterséges (szolárium gépek) forrásból származó UV sugárzásnak tesszük ki a bőrünket. Az UV sugarak hatására bőrünk fokozott pigmenttermelésbe kezd, és ez a nagyobb mennyiségű festékanyag eredményezi végül a barnulást. 


Ezzel az egésszel egy nagy gond van: ez a fajta barnulás egy védekezési folyamat eredménye! 


A szervezetünk nagyon okos! Az UV sugárzás hatására az ún. Melanocita sejtek intenzív pigment (Melanin) termelésbe kezdenek, hogy azokkal pajzsszerűen befedjék és megvédjék a felettük elhelyezkedő Keratinocita sejtek sejtmagjait a káros UV sugárzástól. 


A napozás és szolárium használat valójában védekezésre kényszeríti a bőrünket, ezért ez semmiképpen sem lehet egészséges. Mi több, bizonyított tény, hogy az UV sugárzás rákkeltő. Az International Agency for Research on Cancer első számú (Group 1) rákokozók közé sorolta az UV sugárzás mind három típusát (UVA, UVB, UVC).  A szoláriumok éppúgy veszélyesek: a szoláriumok nem kínálnak biztonságos alternatívát a napfény helyett; növelik a bőrrák kockázatát.


A egészségkárosító hatás mellett azt is bebizonyították a kutatók, hogy a bőöregedés jeleinek 80%-ért az UV sugárzás a felelős! (1) Az UVA sugárzás felgyorsítja a dermis bőrrétegben található kollagén rostok lebomlását, amely a bőr korai öregedéséhez vezet.
A napozás és szolárium használata tehát fokozottan káros az egészségünkre és a bőrünk szépségére is!

 

#2: Önbarnítás (UV sugárzás mentes barnulás)

önbarnítás fokozatai

A fent leírt barnulási folyamat nem jár veszély nélkül. A bőrünk öregedésének felgyorsítása mellett a bőrrák kialakulásának esélyét is jelentősen megnöveli. A jó hír, hogy létezik egy jóval biztonságosabb alternatíva: önbarnítás. (Fontos megjegyezni, hogy kizárólag a külsőleg alkalmazandó termékekről van szó.)


A forgalomban levő modern önbarnítók többségének a hatóanyaga a DHA, azaz a dihydroxyacetone. Ez lényegében egy színtelen cukor, amit gyakran cukornádból vagy cukorrépából állítanak elő, a glicerin fermentációjával. 


A DHA hosszabb utat járt be az orvoslásban, mielőtt az önbarnítók fő hatóanyaga lett. (2) Az 1930-as években cukorbetegek kezelésében használták szájon át adagolva. A kezelés során az orvosok már feljegyezték, hogy megszínezi a betegek fogínyét. Az 1950-es években is még szájon át történő bevitel formájában használták a DHA-t egy ritka betegség gyógyítására (Glycogen Storage Disease). Ekkor vették észre, hogy a kicsöppenő anyag az emberi bőrt megszínezi, míg a textíliákat nem.  


1960-ban jelent meg egy tanulmány, amely leírja, hogy valójában, hogyan is működik a „mesterséges barnulás”: a DHA kémiai reakcióba lép a bőrünk felszínén található szabad amino csoportokkal, aminek az eredményeképpen Melanoidin nevű barna polimerek jönnek létre. Ezek vizuálisan hasonló barnulást okoznak, mint amikor a bőrünk Melanin pigmenteket termel a napozás során. 


Mindez a bőr legfelsőbb rétegében történik, a szarurétegben, az ún. stratum coreum-ban. Ennél mélyebbre az önbarnító készítmények nem hatolnak. A legfelsőbb rétegben a sejtek már teljesen elszarusodtak, elhaltak és szabad szemmel nem láthatóan folyamatosan lehámlanak. Ezért van szükség az önbarnító megismételt felvitelére.

 

Az önbarnítók használata biztonságos

A bőrünk épsége és az egészségünk mindennél fontosabb számunkra, ezért számos tanulmányt, szakvéleményt kutattunk fel a témában. Ezekből osztunk meg most veletek párat.


Az American Academy of Dermatology, a Skin Cancer Foundation és a Canadian Cancer Society is az önbarnítókat ajánlja a napozás vagy szolárium használat alternatívájaként. (3,4,5)


A DHA-t a US. Food and Drug Administration bevizsgálta és jóváhagyta kozmetikai felhasználásra csak is külsőleg. (6)

Az EU sem maradt ki a véleményezésből. A Scientific Committee on Consumer Safety 2010-ben adott ki egy szakvéleményt (7) a DHA-ról, mely az alábbi megállapításokat tartalmazza:

  • Biztonság: maximum 10%-os DHA koncentrációig biztonságosnak tekinthetőek az önbarnító termékek, nem jelentenek veszélyt az egészségre.
  • Irritáció: egy 1970-ben végzett egérkísérletre hivatkozva megállapítja, hogy a DHA 24 óra elteltével nem okozott jelentős iritációt még horzsolt bőrfelületen sem.
  • Érzékenyítés: egy 2007-es egérkísérletre hivatkozva megállapítja, hogy a DHA nem teszi érzékenyebbé a bőrt.
  • Bőrön keresztül történő felszívódás: egy 1993-as önkéntes embereken végzett kísérletre hivatkozva megállapítja, hogy nem történt észrevehető mennyiségű felszívódás.
  • Fotótoxicitás: egy 2004-es világos bőrtípusú embereken végzett kísérletben 20%-os DHA krémet kentek a bőrre napi két alkalommal, majd pedig UV sugárzásnak tették ki őket. Nem volt káros hatás megfigyelhető.

 

A Time magazinban megjelent egy cikk az önbarnításról (8), melyben Dr. Adam Friedman, a Montefiore-Albert Einstein College of Medicine bőrgyógyászati kutatások vezetője osztotta meg véleményét: az önbarnító termékek hatására történő barnulás a bőrünk legkülsőbb rétegében zajlik le, amely elhalt bőrsejtekből áll, tehát nem kell aggódni a biztonsági tényező miatt. Külsőleg alkalmazva ez az egyetlen biztonságos módja a barnulásnak véleménye szerint.

Amennyiben nem okoz gondot az angol filmek megértése, ajánljuk neked Dr. Dray youtube videoját, amelyben elég alaposan elmagyarázza egy bőrgyógyász szempontjából az önbarnítókkal kapcsolatos tudnivalókat.

 

A DHA-val kapcsolatban emlegetett egyetlen negatívum, hogy fényvédő nélküli alkalmazásakor több szabadgyök termelődhet. Erre az eredményre egy német laboratórium jutott disznók bőrén végzett kísérletei során. (Fontos megjegyezni, hogy önbarnító márkáink nem támogatják az állatkísérleteket.) Egyes kozmetikai alapanyagok szabadgyök képző hatása ismert, ez nem egyedi. Jó példa erre a Benzoyl Peroxide (9), amit fő hatóanyagként használ a legtöbb gyártó a pattanások elleni termékeiben. A szabadgyökképződést úgy hatástalanítják a kozmetikai iparban, hogy antioxidánsokat adnak az összetevőkhöz, melyek elbánnak a keletkező szabadgyökökkel.  Ez így van az önbarnító készítményeknél is. 

Dr. Dray videojában elmagyarázza, hogy a bőr öregedése a kötőszövetben (Dermis) található rostokhoz (mint például a kollagén rostok vagy elasztikus rostok) kötődő folyamat. Az önbarnítók hatóanyaga, a DHA nem hatol le ebbe a bőrrétegbe, csak a Szarurétegben (Stratum Corneum) fejti ki hatását.

 

Mindig használj fényvédőt!

Az önbarnító termékek által létrejött barnaság nem ad védelmet a napfény káros UV sugárzása ellen. A napsugark szempontjából ugyan olyan világos, és leégésnek kitett a bőröd, mint önbarnítás előtt, tehát óvni kell. 

 

Felhasznált szakirodalom:
1.)    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4344124/#B15-molecules-19-06202
2.)    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5838383
3.)    https://www.health.harvard.edu/womens-health/are-sunless-tanning-products-safe
4.)    https://www.skincancer.org/risk-factors/tanning/
5.)    https://cancer.ca/en/cancer-information/reduce-your-risk/be-sun-safe/tanning-is-out
6.)    https://www.fda.gov/cosmetics/cosmetic-products/sunless-tanners-bronzers
7.)    https://ec.europa.eu/health/scientific_committees/consumer_safety/docs/sccs_o_048.pdf
8.)    https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0022202X15413740
9.)    https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16753842/