Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Biztonságos a fényvédők használata?

Biztonságos a fényvédők használata? Mi a közös a foci, az éneklés és a fényvédők között? Mindenki (is) ért hozzá. cheeky

A nagyobbik baj, hogy páran nem restek megosztani kevésbé megalapozott véleményüket, ami pedig komoly kavarodást okozott többünk fejében a fényvédők használatával kapcsolatban. Szabad, nem szabad?! Kell, nem kell?! Jó, nem jó?!

Ebben a cikkben számos szakirodalmat felhasználva, néha szóról szóra idézve, jártuk körbe a témát, hogy a lehető legautentikusabb módon adjunk választ a nyitott kérdésekre. Ha továbbra is bizonytalan vagy pár témában, olvass utána, beszélj bőrgyógyász szakorvossal, de semmiképpen se laikusok jótanácsaira alapozz.

Amiről szó lesz a cikkben:

  • Napfény káros hatásai
  • Milyen védelmet nyújtanak a fényvédők? 
  • Fényvédők típusai
  • Amerikai vs Európai fényvédők
  • 2019:  A fényvédőpánik éve
  • Bőrön át történő felszívódás
  • Skinfluencerek a csatában
  • Mi a helyzet Európában és Ausztráliában?
  • Fényvédő tévhitek
     

Napfény káros hatásai 

Amit a hétköznapi nyelvben „napfénynek” hívunk, az valójában a Napból érkező elektromágneses sugárzás, amit hullámhossz és frekvencia alapján az alábbi tartományokra bonthatunk: látható fény, infravörös sugárzás, ultraibolya sugárzás. 

A tudomány jelenlegi állás szerint az UV sugárzás (mindkét altípusa: UVA, UVB) komoly ellensége a bőrünknek és az egészségünknek is. Igaz, hogy hozzájárul a D-vitamin szintézishez, de ennél jóval nagyobb a kár, amit okozni képes.  

Esztétikai szempontból az UVA sugárzás tehető 80%-ban felelőssé a bőr öregedésének látható jeleiért. Az UV sugárzás felgyorsítja a dermis bőrrétegben található kollagén rostok lebomlását, amely a bőr korai öregedéséhez vezet. (17) 

Egészségügyi szempontból még nagyobb veszély forrása az UV sugárzás: képes a bőrsejtek DNS-ét is roncsolni. Amennyiben a szervezetünk nem képes helyreállítani a károsodást, mutációk alakulnak ki, amelyek végül bőrrák kialakulásához vezetnek. (18) 

Sajnos van pár fekete bárány az orvostársadalomban, aki szembe megy a kutatók és szakorvosok állásfoglalásával, és arról próbál meggyőzni minket, hogy valójában a napozás (és a szoláriumozás) nem rejt magában veszélyeket. Az ELISMERT hazai és nemzetközi bőrgyógyászati és rákkutató szervezetek egyértelmű állásfoglalása szerint az UV sugárzás (akár a Napból jöjjön, akár a szoláriumgép csöveiből) rákkeltő! Az International Agency for Research on Cancer első számú (Group 1) rákokozók közé sorolta az UV sugárzás mind három típusát (UVA, UVB, UVC). (19) 

Milyen védelmet nyújtanak a fényvédők?  

Az SPF, azaz Sun Protecting Factor, abban segít eligazodni, hogy ELMÉLETBEN, megfelelő mennyiségű fényvédő felvitele esetén, mennyivel hosszabb ideig nem fogunk leégni ahhoz képest, ha nem használnánk egyáltalán fényvédőt.  

Példa: nyáron tűző napsütésen 6 perc alatt kipirosodna a bőröd fényvédő nélkül, akkor egy SPF50-es fényvédővel 6perc x 50, azaz 300 percig (= 5 óra) nem fogsz leégni. Ez az elmélet!!!

Ez viszont csak és kizárólag akkor lenne igaz, ha megfelelő (2mg/cm2) vastagságban vinnéd fel a fényvédőt és semmilyen olyan aktivitást nem végeznél, ami bármi módon erodálná ezt a réteget. Például izzadás, fürdés, törülközés, dörgölőzés stb. 

Mivel a valós életben szinte senki nem visz fel kellő mennyiségű fényvédőt, és szintén kevesen kenik újra, ezért a terméken feltüntetett SPF értéket sem lehet alapnak venni. El kell osztani kb hárommal. 

Megoldás? 

Tessék a fényvédőt újra, és újra, és újra, és újra felkenni.

Továbbá ne csak a fényvédőre hagyatkozz! Sapka, kalap, megfelelő ruházat, árnyék, stb.

 

Fényvédők típusai 

A fényvédőket összetevőik alapján két fő csoportra oszthatjuk: 

Fizikai vagy inorganikus fényvédők 

Az inorganikus/fizikai szűrők listája könnyebben megjegyezhető, mivel csak két ásványi anyag tartozik ide: cink-oxid (zinc oxid) és titánium-dioxid (titanium dioxid). Mindkettő hófehér színű és a felhasználásukkal készülő fényvő termékek is általában fehér színűek. 

Kémiai vagy organikus fényvédők  

Az organikus/kémiai fényvédők hasonlóan működnek a másik csoporthoz, de ezeknek a fő hatóanyagai inkább az UV sugarak „elnyelésében” jobbak, mint a „visszatükrözésben”. Ide tartozik minden termék, amiknek nem a cink-oxid vagy a titanium-dioxid a fényvédő összetevője. Például: Oxybenzone, Avobenzone, Octisalate, Homosalate, Octinoxate. Újabb generációs összetevők: Tinosorb S, M és 2AB vagy Uvinul A és T. 

Harmadik csoportba tartoznak azok a fényvédők, amelyekben keverik két csoport fényvédő összetevőit.  

(A fényvédőkről még ebben a cikkben olvashatsz részletesebben: Fényvédők típusai, tulajdonságai, előnyei, hátrányai )

 

Amerikai vs Európai fényvédők 

Az USA-ban a fényvédők ’OTC drugs’ besorolásba esnek, azaz nem vényköteles gyógykészítményeknek minősülnek. A rájuk vonatkozó szabályok, előírások megalkotásával az FDA (U.S. Food and Drug Administration) nevű szervezet foglalkozik.  

Európában a fényvédők a kozmetikai termékek közé vannak besorolva és az EU központi szervei (pl. az FDA EU-s megfelelője az EFSA) fogalmaznak meg előírásokat a gyártásukkal és forgalmazásukkal kapcsolatban.  

Aki használt már olyan fényvédőt, amit az EU-ban és az USA-ban is gyártanak, akkor tapasztalhatta a jelentős különbséget a termék állagában, kenhetőségében, átlátszóságában. Ennek az az oka, hogy az FDA kicsit maradi módon késlekedik a kémiai fényvédő összetevők jóváhagyásával, míg az európai gyártók már ezeket használhatják termékeikben. 

Az FDA 1970-es évek óta kíséri figyelemmel a fényvédők gyártását és igyekszik az adott kor ismereteinek megfelelően szabályokat meghatározni az összetevőkre vagy a technológiára vonatkozóan. Ahogy az ismereteink változnak, úgy változnak ezek a szabályok is.  

Például egy 1994-ben kiadott törvényjavaslatban (1) húsz összetevőt javasolt ’Category I.’-be sorolni. Ide kerülnek azok az összetevők, amelyeket biztonságosnak és hatékonynak ítélnek. Ekkor még például a Cink Oxid nem szerepelt egyáltalán ebben a listában, ugyanakkor a Homosalate, a Octocrylene, és az Oxybenzone is zöld jelzést kapott.   

Ahogy előbukkantak a fényvédő összetevők bőrön át történő felszívódásáról szóló tanulmányok (2), úgy jelentek meg a módosító törvényjavaslatok is: 1996, 1998 és 1999. A Final Monograph-ban (3) 1999-ben rögzítették annak a 16 fényvédő összetevőnek a listáját, amelyeket adott koncentrációk mellett megengedtek.  

 

2019:  A fényvédőpánik éve 

Egy pár évvel későbbi törvényjavaslatban (4) az FDA, biztos, ami biztos alapon, megállapított egy koncentrációs határértéket (0.5 ng/ml) is. Amennyiben egy fényvédő termék használata eredményeképpen ezt az értéket átlépné bármelyik összetevő a vérben, akkor külön toxikológiai vizsgálatokat kell lefolytatni a biztonságosság megállapítására. 

Ugyanebben a törvényjavaslatban három kategóriába javasolta besorolni a fényvédők aktív összetevőit: 

Category I. (biztonságos és hatékony) 

Ide mindössze két összetevő került: Cink oxid, Titánium-dioxid 

Category II. (tiltott összetevő) 

Szintén kettő összetevő található itt: Para-Aminobenzoic Acid, Trolamine Salicylate 

Category III. (további információ szükséges a biztonságos státusz megállapításához) 

Ide került lényegében minden kémiai fényvédő összetevő: Cinoxate, Dioxybenzone, Ensulizole, Homosalate, Meradimate, Octinoxate, Octisalate, Octocrylene, Padimate O, Sulisobenzone, Oxybenzone, Avobenzone 

Ez a besorolás persze kiverte a biztosítékot, mert csupán a két fizikai fényvédő összetevő kapott magabiztosan biztonságos besorolást.

A legtöbb kémiai fényvédő kellő információ hiányába lényegében parkoló pályára került. Nem állították azt, hogy ezek nem lennének biztonságosak, csupán azt, hogy nem rendelkeznek annyi adattal ezekről, hogy egyértelműen biztonságosnak tudják őket titulálni. Ezt aztán számos online és offline média interpretálta úgy tévesen, hogy a kémiai fényvédők nem biztonságosak.  

 

Bőrön át történő felszívódás 

Ha ez mind nem lett volna elég a hisztéria keltéshez, 2019 május 6-án megjelent egy tanulmány (5), amely arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes kémiai fényvédő összetevők a bőrön átszivárogva a vérplazmába kerülnek, és ott mérhető módon kimutathatóak.  

A kísérletben 24 önkéntes vett részt. Négy napon át kenték be a testük 75%-át az előírt 2mg/ncm vastagságban napi négy alkalommal megismételve. A kísérlet elején és végén vért vettek az önkéntesektől és megvizsgálták mennyi fényvédő összetevőt tudnak kimutatni a vérplazmában.  

A korábban említett kísérlet arra az eredményre jutott, hogy a négy vizsgált fényvédő összetevő (avobenzone, oxybenzone, octocrylene, ecamsule) vérplazma koncentrációja többszörösen átlépte az FDA határértékét. 

Ezzel el is indult a pánik, és egymás után jelentek meg a fényvédők biztonságát kétségbevonó hírek a legkülönfélébb csatornákon.  

Az FDA még ugyan ezen a napon megjelentetett egy cikket (6) reagálva a fent említett tanulmány eredményeire. Ebben felhívták a figyelmet, hogy bár bizonyított tény, hogy bizonyos anyagok képesek a bőrön át a vérbe jutni, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott bármi kárt is okoznának. 2020-as cikkükben (7) folytatták a reagálást, ahol vastagon szedve emelték ki, hogy a felszívódás nem egyenlő automatikusan a veszéllyel, és továbbra is javasolják a fényvédők használatát.  

 

Skinfluencerek a csatában 

Nem maradhattak ki a vitából a skinfluencerek sem.  Dr. Andrea Suarez, azaz Dr. Dray (bőrgyógyász, skinfluencer) a tanulmány megjelenése után pár nappal, már meg is osztotta követőivel határozott véleményét a kialakult helyzetről. (Ne felejtsük el, hogy ő nem csupán egy megszállott bőrápoló, hanem egy szakorvos is.) 

Dr. Dray a tőle már megszokott ’kerek-perec’ módon elmagyarázta, hogy semmi ok pánikra, és mindenki nyugodtan használjon továbbra is fényvédőket. Egyelőre semmit bizonyíték nincs arra, hogy bármelyik forgalomban levő fényvédő összetevő káros lenne az emberi egészségre.  

(Az eredeti angol nyelvű videó elérhető a képre kattintva. )

Fényvévők biztonságosak - bőrön át történő felszívódás

 

Mi a helyzet Európában és Ausztráliában? 

Európában az aktuálisan érvényben levő No 1223/2009 rendelet (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1223/2009/EK RENDELETE a kozmetikai termékekről) (8) tartalmazza a kozmetikai termékek gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos szabályokat. A VI. Számú melléklet sorolja fel azt a 28 aktív fényvédő összetevőt, amit az EU aktuálisan jóváhagyott.  

Ausztráliában különösen kritikus a fényvédők használata, mivel jól el vannak látva napfénnyel és magas UV indexel is. A helyi jóváhagyó szervezet, a TGA (The Therapeutic Goods Administration), jelenleg 31 UV filtert hagyott jóvá fényvédő termékek készítéséhez. (9) 

A kérdés csupán annyi, hogy ha az EU és Ausztrália is biztonságosnak tart számos hatóanyagot, akkor az USA miben kételkedik még?!  

 

FÉNYVÉDŐ TÉVHITEK 

Valóban kerülne kell a nőknek az Oxibenzone tartalmú fényvédőket? 

Az összes kémai fényvédő összetevő közül talán az Oxybenzone kapta a legnegatívabb megítélést a médiában. Többen kontextusból kiragadva idéztek egy 2001-es patkány kísérletet (10), amelyben Oxybenzone tartalmú táppal etették a patkányokat. A kísérlet végén a nőstény patkányok méhe megnagyobbodott. Ebből a kísérletből vonták le többen azt a következtetést, hogy akkor ez biztosan így működik az embereknél is.  

Pár kutató úgy gondolta ideje helyére tenni ezeket a téves következtetéseket, és kiszámolták (11), mennyi ideig kellene egy embernek rendszeresen használnia Oxybenzone tartalmú fényvédőt ahhoz, hogy a patkány kísérletben publikált eredményeket produkálja. Számításaik szerint 277 évbe telne (amennyiben az elképzelt tesztalany testének 25%-át kenné be folyamatosan fényvédővel). 

 

Igaz, hogy az Octocrylene rákkeltő? 

2021 volt az Octocrylene nagy éve! Egy tanulmány (12) szerint a fényvédőkben használt UV szűrő, Octocrylene lebomlása során Benzophenone anyag termelődik, amely képes a bőrön át a szervezetünkbe jutni. A veszélyt abban látja, hogy az FDA zéró toleranciát hirdetett ezzel az anyaggal szemben az élelmiszer adalékok terén, így bizonyára káros az egészségre. Az EU-ban továbbra is jóváhagyott ételízesítő anyagként van számontartva. 

Erre a tanulmányra kinyílt a bicska egy Christian Surber nevű fényvédelemmel foglalkozó svájci szakembernek zsebében (aki amúgy a svájci Swiss Society of Dermatology munkatársa) és egy nyilvános levélben reagált rá. (13) Elég hosszú és részletes válaszban fejtette ki ellentétes véleményét. Kifejti, hogy mennyire félrevezető kontextusból kiragadni kísérleti eredményeket és rávetíteni teljesen más helyzetre. Egy kísérletben szájon át táplálták az állatokat Benzophenone-al, ami végül rákkeltő hatást eredményezett. Az előző tanulmány szerzői ezt próbálták összemosni a bőrön át történő felszívódással. A válaszlevél szerzője felhívja a figyelmet egy másik, sokkal relevánsabb kísérlet eredményére (14). Létezik egy másik kísérlet is, ahol már az állatok bőrére kenték a Benzophenone-t és a vizsgálat semmilyen negatív rákos elváltozást nem mutatott ki. 

Ahogy ez a sztori egyre nagyobb visszhangot keltett, az EU sem maradhatott csöndben. Az FDA európai megfelelője, az EFSA, utána járt a dolognak és arra a következtetésre jutott, hogy „A Testület arra a következtetésre jut, hogy nem jelent biztonsági problémát a Benzophenone a jelenlegi alkalmazási feltételekkel, mint egy ízesítő anyag.” (15) („The Panel concludes that there is no safety concern for benzophenone under the current condition of use as a flavouring substance.”) 

 

Igaz az, hogy a fényvédők blokkolják a D-vitamin termelést bőrünkben? 

A rövid válasz az, hogy nem! Azért nem, mert nem borítjuk be magunkat tetőtől talpig fényvédővel az év minden napján, hogy így egy másodpercre se érjen bennünket a napfényből érkező UV sugárzás. 

„Egy tanulmány sem bizonyította eddig, hogy a mindennapos fényvédő használat D-vitamin elégtelenséghez vezetnének. Az a helyzet, hogy azok, akik napi szinten használnak fényvédőt, épp úgy fen tudják tartani a D-vitamin szintjüket.” (16) - - The Skin Cancer Foundation 

Amennyiben aggódsz a D-vitamin szinted miatt, fordulj orvoshoz, aki szükség esetén D-vitamin tablettákat fog javasolni.  

 

 


Felhasznált szakirodalom 

  1.     https://archives.federalregister.gov/issue_slice/1994/6/8/29673-29707.pdf#page=34 
  2.     https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(05)62032-6/fulltext 
  3.     https://www.govinfo.gov/content/pkg/FR-1999-05-21/pdf/99-12853.pdf#page=1 
  4.     https://www.federalregister.gov/documents/2019/02/26/2019-03019/sunscreen-drug-products-for-over-the-counter-human-use 
  5.     https://jamanetwork.com/journals/jama/fullarticle/2733085 
  6.     https://www.fda.gov/news-events/fda-voices/shedding-new-light-sunscreen-absorption 
  7.     https://www.fda.gov/news-events/fda-voices/shedding-more-light-sunscreen-absorption 
  8.     https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32009R1223&from=EN 
  9.     https://www.tga.gov.au/sites/default/files/australian-regulatory-guidelines-for-sunscreens.pdf 
  10.     https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11333184/ 
  11.     https://jamanetwork.com/journals/jamadermatology/fullarticle/1105240 
  12.     https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33682414/ 
  13.     https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acs.chemrestox.1c00201# 
  14.     https://monographs.iarc.who.int/wp-content/uploads/2018/06/mono101.pdf  
  15.     https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/5013 
  16.     https://www.skincancer.org/blog/sun-protection-and-vitamin-d/ 
  17.     https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4344124/ 
  18.     https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20883261/ 
  19.     https://www.skincancer.org/risk-factors/uv-radiation/