Fényvédők típusai, tulajdonságai, előnyei, hátrányai

Mielőtt belecsapnánk a fényvédelem sűrűjébe, bemelegítésnek vegyük át röviden, hogy pontosan mi ellen és miért is védekezünk.

Mi a napfény? Miért kell védekeznünk ellene?

Amit “napfénynek” hívunk, az nem más, mint a Nap nevű csillagból érkező elektromágneses sugárzás. A Föld felszínét érő sugarakat hullámhosszuk és frekvenciájuk alapján három csoportba sorolhatjuk:

• Látható fény (ezt látjuk szabad szemmel)
• Infravörös sugárzás (ezt nem látjuk, de a bőrünkön hőérzetként érezzük)
• Ultraibolya (UV) sugárzás (ezt sem látjuk, de a negatív hatását, mint például leégés, érezzük a bőrünkön)

Az UV sugarak tovább bonthatóak három alkategóriára: UVA, UVB és UVC sugárzásra. Az UVC sugarak reakcióba lépnek a Föld atmoszférájában az ózonnal, és ideális esetben nem érik el a Föld felszínét, és így minket sem. #prayforozone

Az UVA és UVB sugarak két fronton is kifejtik káros hatásukat, egyrészt a bőr korai öregedéséért felelősek, másrészt a bőrrák kialakulásában is szerepet játszanak. Nézzük meg ezeket részletesebben.

A bőr korai öregedése

Egyes becslések szerint a bőrünk öregedésének jeleinek a 80%-ért az UV sugárzás felelős. Az UVA sugárzás felgyorsítja a dermis bőrrétegben található kollagén rostok lebomlását, amely a bőr korai öregedéséhez vezet. Azaz, aki rendszeresen tartózkodik napon, annak a bőre hamarabb fog megöregedni. Nem véletlenül hívják a fényvédőt a leghatásosabb anti-aging terméknek.

Bőrrák

A barnulás mellett a leégést is az UV sugárzás kontójára írhatjuk. Mindkét esetben a bőr színének megváltozása egy figyelmeztető jel arra, hogy a bőrünk UV támadás alatt áll és védekezni próbál. Amennyiben szegény bőrünk magára marad a védekezésben, és nem segítünk neki (megfelelő öltözködéssel és fényvédő használatával), a bőrsejtek DNA-ja is roncsolódhat, ami végül bőrrák kialakulásához vezethet.

A Látható fény

A Látható fény bőrre kifejtett hatásairól valamivel kevesebbet tudunk, mivel az UV sugárzás felderítése jobban lekötötte a kutatókat az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor már jelentek meg tanulmányok, melyek szerint a látható fény is képes változásokat előidézni a bőrünkben: például pigmentfoltok megjelenése köthető hozzá.

A Newcastle University egy 2020-as tanulmánya ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy bár a Látható fény önmagában nem képes jelentős károkat okozni a bőrünkben, a napfény részeként viszont, a többi sugárzással kombinálva (UV + Infravörös + Látható fény), már nagyobb kárt tud okozni. Ezért javasolják az olyan fényvédők használatát, amely a napfény teljes spektruma ellen védelmet nyújtanak.

Mi a Fényvédő?

A fényvédők olyan külsőleg használandó krémek, olajok, spray-k, amelyek feladata, hogy egy időre védelmet biztosítsanak a bőrünknek az UV sugárzás káros hatásai ellen (leégés, bőröregedés, bőrrák).

A fényvédőkben különböző típusú és hatékonyságú összetevőket használnak, amelyek segítik a káros UV sugarak elleni védekezést. Ezek az összetevők alapján a fényvédőket 2 + 1 csoportra oszthatjuk:

• Organikus vagy kémiai fényvédők, amelyekben a szűrő funkciót szénatom tartalmú molekulák biztosítják
• Inorganikus vagy fizikai fényvédők, amelyek ásványi pigmenteket használnak az UV sugárzás kiszűrésére.
• Hybrid vagy kombinált fényvédők keverik a kémiai és fizikai fényvédők összetevőit így maximalizálva a két csoport előnyös tulajdonságait.

Inorganikus vagy fizikai fényvédők

Az Inorganikus/fizikai szűrők listája könnyebben megjegyezhető, mivel csak két ásványi anyag tartozik ide: cink-oxid (zinc oxid) és titánium-dioxid (titanium dioxid). Mindkettő hófehér színű és a felhasználásukkal készülő fényvő termékek is általában fehér színűek.

Hogyan működik?
Sokáig azt hittük, hogy két fényvédő csoport működésében az a fő különbség, hogy az inorganikus/fizikai fényvédők visszatükrözik az UV sugarakat, míg az organikus/kémiai fényvédők elnyelik azokat. Az utóbbi időben egyre több kutatás, tanulmány cáfol rá erre az elképzelésre. Valójában mindkét fényvédő csoport összetevői képesek elnyelni az UV sugarakat, csak más-más arányban. Azaz az inorganikus/fizikai fényvédők vegyes működnek: valamennyi UV sugárzást képesek visszatükrözni, a többit pedig elnyelik.

Előnyük

• Leghatásosabb széles spektrumú védelmet nyújtják
• Érzékeny bőrűeknek ideálisabb
• Felkenés után egyből lehet napra menni, azonnal védelmet nyújt
• Stabilabbak is maradnak UV sugárzás hatására
  

Hátrányuk

• fehéres réteget hagyhatnak maguk utána (hacsak nem adnak hozzá színező anyagot)
• zsíros, pattanásos bőrre kevésbé ideális
• a fehér réteg elkerülése érdekében nagyon apróra „őrlik” a részecskéket, ami viszont a tengerekbe kerülve negatívan hat például a korallokra

Organikus vagy kémiai fényvédők

Az organikus/kémiai fényvédők hasonlóan működnek a másik csoporthoz, de ezeknek a fő hatóanyagai inkább az UV sugarak „elnyelében” jobbak, mint a „visszatükrözésben”. Tipikus összetevői: oxybenzone, avobenzone, octisalate, octocrylene, homosalate, octinoxate.

Előnyük

• Nem hagynak fehér foltot a bőrünkön
• Kombinált/zsíros bőrre ideálisabb
  

Hátrányuk

• Érzékeny bőrűeknek okozhat irritációt
• UV sugárzás hatására kevésbé stabil
• Felkenés után várni kell, hogy beszívódjon, mielőtt a napra megyünk

Mit jelent az SPF?

Az SPF az angol ‘Sun Protection Factor’ rövidítése. Az utána következő szám pedig azt mutatja meg, hogy arányaiban mennyivel tovább tartana leégned az adott fényvédőt használva, mint anélkül.

Tehát, ha neked egy napos nyári délután

• 5 perc elég ahhoz, hogy lepirulj fényvédő nélkül,
• akkor egy SPF15-ös fényvédőt használva a bőröd csak 5 x 15 perc, azaz 75 perc után fog lepirulni.

A valóságban ez nem így működik!
Hogy miért?
Mert vagy nem viszünk fel elég fényvédőt, vagy elfelejtük újrakenni. Mindkettő jelentősen csökkenti a tubusra írt SPF értéket!

Mennyi fényvédőt vigyek fel?

Ahhoz, hogy a fenti egyenlet így alkalmazni lehessen, ahhoz megfelelő vastagságban kellene felvinni a fényvédőt, és ezt általában senki sem teszi meg. Az SPF érték megállapításához 2mg/cm² mennyiséget visznek fel az emberi bőrre a teszt során. Egy tudományos cikk ( Br J Dermatol, 2019) szerint egy 'átlag ember' 0,8mg/cm² fényvédőt visz fel, azaz jóval kevesebbet a szükségesnél. Az elégtelen mennyiségben felvitt fényvédő nem képes a címkén feltüntetett SPF értéknek megfelelő védelmet biztosítani, csak annak töredékét.

Ha nincs nálad digitális mérleg a standon (mert miért is lenne :-) , akkor alkalmazd a "Teáskanál szabályt" a helyes fényvédő mennyiség megállapítására.

Milyen sűrűn kell újra kenni a fényvédőt?

A fényvédőket időről időre újra kell kenjük, mivel az idő haladtálval veszítenek az UV szűrő képességükből. Ez akkor is így van, ha zárt térben vagy. Ha napon tartózkodsz, akkor még gyorsabban „gyengül” egy fényvédő. Strandolásnál, vagy kültéri sportolásnál különösen kell figyelni az újbóli felhordásra, mivel az izzadás, a vízzel való találkozás, a törülközés, vagy egy ruhadarab dörzsölése, koptatja a fényvédőt.

Melyik lépés a fényvédő felvitele a napi bőrápolási rutinban?

A fényvédőt mindig, mindig, a bőrápolási rutin legutolsó lépéseként használd. Ha bármilyen egyéb bőrápoló terméket felviszel még rá, akkor azzal csökkented a hatékonyságát.
Extra tipp: használj egy antioxidáns szérumot (például C-vitaminos szérum) a fényvédőd alá és kész a tuti fényvédő koktélod. A C-vitamin nem képes elnyelni az UV sugarakat, de antioxidánsként hatékonyan semlegesíti az UV sugarak okozta szabadgyökök káros hatásait.

Smink és fényvédő

Nem kell lemondanod a fényvédelemről csak azért, mert sminket viselsz!
Sminkeléshez praktikus egy fényszűrős alapozó.
Ha ez nem áll rendelkezésre, akkor használj mindenképpen SPF50-es fényvédőt bőségesen, majd várj kb 10 percet és csak utána vigyél fel alapozót. Lehetőleg gyengéden vidd fel a további smink termékeket, ne dörgöld, nyomkodd.
Nagyon praktikusak a fényvédő sprayk sminkelőknek. A spray segít a fényvédő újbóli felvitelében úgy, hogy közben ne menjen tönkre a sminked. Mivel nagyon vékony réteget tud csak a spray felvinni, így figyelj arra, hogy nem elég egy két másodperces szisszentés.