Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Nőnap - A Hős Ősök Története

Nőnap - A Hős Ősök Története Minden évben ugyanaz a koreográfia: „Boldog Nőnapot!”, széles vigyor, cupp-cupp, virág átadva, ünnepnek vége. Ennyi volt a Nőnap. Tényleg ennyi?

„Boldog Nőnapot!”

„Na ennél egy kicsivel több ünneplést is elviselnék!” – jegyeztem meg egyik férfi kollégáimnak tavaly, aki viszonzásul egyből sarokba szorított a következő kérdéssel: „Miért is ünneplünk titeket minden évben? Férfinap nincs is!”

Valami blőd válasszal kivágtam magam, de valójában fogalmam sem volt, hogy miért jár nekünk nőknek minden évben egy dedikált ünnepnap. Csináltunk netán valamit a múltban, amiért megillet az örök hódolat? Vagy már a puszta létezésünk ok lehet a férfiaknak az ünneplésre? Ennek utána kellett járjak.

A női egyenjogúság útja

Történelmünk során a női egyenjogúság egyáltalán nem volt annyira elismert és támogatott, mint napjainkban. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ma is elég eltérő a helyzet a világ különböző részein.) Sokáig a férfiak nem akarták egyenlő félnek elismerni nő társaikat. Csomó dolog egyszerűen nem volt megengedett, vagy nem járt a nőknek. A nők a 20. század elejéig például egyáltalán nem szavazhattak. Az 1800-as évek elején még középiskolába sem járhattak Magyarországon. Egyetemről nem is beszélve. A munkabér és munkakörülmények kérdése a mai napig vitatott.

TUDTAD-e?
• Ferenc József 1895-ban rendelte el, hogy a nők előtt is megnyíljanak bizonyos hazai egyetemek.
• Az első nőhallgató hazánkban 1896-ban lépte át az egyetem küszöbét.
• Magyarországon először 1920-ban járulhattak urnákhoz szavazni nők.


Nem állíthatjuk teljes meggyőződéssel, hogy mára kifogástalan a helyzet a nők egyenjogúsága terén, de vitathatatlan, hogy a nyugati országok hatalmas előrelépést tettek ezen a téren az elmúlt kétszáz évben. Ez a fejlődés viszont nem volt önjáró. Számos elszánt, az igazáért kiálló, a börtöntől sem megrettenő Nőnek kellett küzdenie, gyakran fizikailag harcolnia azért, hogy megmutassa, hogy a „gyengébb nem” nem gyengébb.

Hogy kik ők? Olyan hús-vér Wonder Woman-ek, akik jelesre vizsgáztak bátorságból és vagányságból a valós életben. A megsárgult fotók ne tévesszenek meg, igazi Amazonokról van szó, akik azért, tanultak, dolgoztak, oktattak, alkottak, lázadtak, harcoltak, hogy a mai Nő szabadabban élhessen, mint ők anno.
(A felsorolás nem teljes, nem reprezentatív, nem politikai célzatú, ámbár inspiráló.)

 

Teleki Blanka

Teleki Blanka

1806 – 1862
A nők oktatáért küzdő grófnő

 

Teleki Blanka portréját nézve mi jut eszünkbe: gazdag és bájos grófkisasszony, aki bizonyára gondtalanul danolászva hímezgetett minden délután a szalonban. Hmmm… nagyon nem!

Nemesi származása ellenére, nem a kényelmes életet választotta. Nagy hatással volt rá nagynénéje, gróf Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák megalapítója. Az ő hatására úgy döntött, hogy szembe megy apja akaratával, és a nevelői pályát választja.

A nők neveltetése a szívügye volt, ezért 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten. Ez az iskola számít az első olyan magyarországi leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt.

A szabadságharc miatt 1848-ban kénytelen volt bezárni az intézetet, de ekkor sem a hímezés volt a B terve. A szabadságharc bukása után részt vett a hadbíróság elől bujdosó forradalmárok rejtegetésében, amiért 1853-ban a haditörvényszék 10 évi várfogságra ítélte.

Hugonnai Vilma

Hugonnai Vilma

1847 - 1922
Első magyar orvosnő és az első diplomás magyar nő

 

Egy újabb hölgy, aki a biztos anyagi háttér ellenére, saját érdemei alapján akart boldogulni. Az anyagi jólétet maga mögött hagyva Zürichbe ment tanulni, mert az ottani egyetem tette először lehetővé, hogy nők is diplomát szerezhessenek.

A beiratkozáshoz nagy nehezen megkapta férje beleegyezését, de anyagi támogatásra már nem számíthatott. A családi ékszereit is el kellett adja, hogy finanszírozni tudja tanulmányait.

1872-től lett a Zürichi Egyetem hallgatója, ám diplomáját csak 1896-ban ismerték el itthon. Munkája során különösen nagy figyelmet fordított a nők egészségére.

Clara Zetkin

Clara Zetkin

1857 - 1933
(A fotó bal oldalán)
A Nemzetközi Nőnap egyik megálmodója

 

Német szocialista politikus és nőjogi harcos.

Ő volt az, aki 1910-ben Koppenhágában a II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson felvetette az évente ismétlődő nemzetközi nőnap gondolatát.

A következő év március 19-én tartották az első Nemzetközi Nőnapot, melyhez az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Svájc és Dánia csatlakozott.

Glücklich Vilma

Glücklich Vilma

1872 – 1927
Az első Magyarországon diplomázó nő

 

Tanárnő, a magyarországi polgári feminista mozgalom egyik vezetője. 1896 februárjában kezdte meg tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol fizikát és matematikát hallgatott. Ő volt az első Magyarországon, aki nőként egyetemi tanulmányai után diplomát is szerzett.

1904-ben Bédy-Schwimmer Rózsával megalapítják a Feministák Egyesületét, melynek egyik fő célkitűzése a nők választójogának kiharcolása volt.

1922-ben a Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért genfi központjának főtitkára lett.

Emmeline Pankhurst

Emmeline Pankhurst

1858 – 1928
A 20. század egyik legfontosabb embere

 

Női politikai aktivista volt, az angol szüfrazsett mozgalom meghatározó alakja, a nő szavazati jog élharcosa. Nem kímélte magát a jó cél érdekében: számos alkalommal elfogták a tüntetéseken, bilincsbe verték, börtönbe zárták, éhségsztrájkolt, erőszakkal etették.

1928. július 2-án, Emmeline halála után három héttel az általános választójogot kiterjesztették a nőkre is az Egyesült Királyságban.

A Time magazin 1999-ben a ’20. Század Legfontosabb Emberei’ közé sorolta.

Bédy-Schwimmer Rózsa

Bédy-Schwimmer Rózsa

1877 – 1948
A világ első női nagykövete

 

Magyar feminista aktivista, újságíró, a magyarországi feminista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége.

Az első hónapokról fogva tagja volt az 1897-ben létrehozott Nőtisztviselők Országos Egyesületének, melynek később elnöke is lett.

1904-ben Glücklich Vilmával megalapítják a Feministák Egyesületét.
1907-ben indítják el A Nő és a Társadalom lapot, melyben olyan témákat érintettek, mint például az oktatás, a munka, a nő- a gyermek- és az egészségvédelem.

Károlyi Mihály 1918 novemberében nevezte ki svájci követnek, ezzel ő lett a világ első női nagykövete.

Alice Paul

Alice Paul

1885 - 1977
Amerikai szüfrazsett, feminista, női egyenjogúságért küzdő aktivista

 

Az ő nevéhez köthető a híres 1913-as Női Választójogi Felvonulás megszervezése Washingtonban. Körülbelül nyolcezer nő vonult fel transzparensekkel és félmillió ember követte személyesen az eseményeket.

Az 1916-ban alakult Nemzeti Női Párt (National Woman’s Party) egyik alapítója.
A mozgalom fő célját 1920-ban érte el, amikor az USA alkotmányának 19. változtatásának keretében a nők szavazati jogot kaptak.

Slachta Margit

Slachta Margit

1884 – 1974
Az első magyar női országgyűlési képviselő

 

Magyar katolikus szerzetesnő, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítója, keresztény feminista politikus.

1920. március 25-én a főváros I. kerületében nemzetgyűlési képviselővé választották, ő lett az első magyar női országgyűlési képviselő.

Az elvei melletti bátor kiállása miatt szállóigévé vált róla, hogy „ő az egyetlen férfi a Nemzetgyűlésben”.

Ida B. Wells-Barnett

Ida B. Wells

1862 – 1931
Az afroamerikai nők hangja

 

Amerikai nyomozó újságíró, oktató, a polgárjogi mozgalom meghatározó alakja, a National Association for the Advancement of Colored People (NAACP) egyik alapítója.

Nem volt egyszerű dolga: rabszolgaságba született, folyamatos negatív diszkrimináció érte bőrszíne miatt, még a szüfrazsettek között is.

1913-ban alapította meg Chicago-ban az Alpha Suffrage Club-ot, ami lényegében az első fekete női szüfrazsett klub volt.

Egy életen át harcolt az előítéletek, erőszak, női egyenjogúság és a bőrszín szerinti megkülönböztetés ellen.

Steinschneider Lilly

Steinschneider Lilly

1891 – 1975
Az első magyar női pilóta

 

A gépjármű vezetői jogosítványt szülei tudta nélkül szerezte meg. A vizsgához szükséges 200 koronát csak úgy tudta előteremteni, hogy néhány ékszerét zálogba adta. És ezzel nem értek véget a meglepetések a szülei számára.

Az 1910-ben Budapesten megrendezett Nemzetközi Repülőverseny annyira elvarázsolta, hogy úgy döntött, pilóta akar lenni. Inspirálható lehetett számára, hogy ezen a versenyen már egy női pilóta is indult: Madame de Laroche, Franciaország híres első női pilótája.

1912. augusztus 15-én kapta kézbe a Magyar Aero Szövetség 4. számú pilótaigazolványát. Időrendben csupán hárman előzték meg, mind férfiak: 1.) Kutassy Ágoston, 2.) gróf Teleky Tibor, 3.) Prodam Guidó.

Magyarország első női pilótája lett.

Frida Kahlo

Frida Kahlo

1907 – 1954
Frida, aki ecsettel küzdött az egyenlőségért

 

Mexikói művész, aki alkotásai témáival olyan tabukat feszegetett, mint például az abortusz, vetélés, szülés, szoptatás.

Nem akart semmilyen sablonnak megfelelni: cigarettázott, boxolt, tequila ivó versenyt nyert férfiakkal szemben, stb.

A házas, de nyíltan biszexuális Kahlo a mexikói és nemzetközi feminista mozgalmak egyik jelképe lett. Az énekes Madonna is megjegyezte, hogy mennyire tiszteli Frida-t.