BEAUTIPS

Ahogy közeledik a nyár és hosszabbodnak a nappalok, a napozásról, a szoláriumról és a napvédő krémekről szóló viták intenzíven újra felbukkannak a közösségi médiában és a szépségápolási fórumokon. A szépségápolási tippek és a tengerparti szelfik között azonban sok a félinformáció arról, hogy a napozás valójában mit tesz a bőrünkkel - és hogy a fényvédő termékek valóban biztonságosak vagy szükségesek-e. Válasszuk szét a tényeket a fikciótól, és világítsuk rá, hogyan védhetjük bőrünket a szépség és az egészség érdekében egyaránt. 

1.) A napfény és a napozás öregíti a bőrünket 

Igaz!  A napfény része az ultraibolya (UV) sugárzás, amely a bőr idő előtti öregedésének egyik fő oka. Ezt a folyamatot nevezzük angolul ’photoaging’-nek. Az UV-sugarak károsítják a bőr kollagén- és elasztinrostjait, ami idővel a bőr megereszkedéshez, ráncok kialakulásához, pigmentációhoz vezet. Tanulmányok szerint a bőröregedés szemmel látható jeleinek nagyjából 80%-át a napozás és szoláriumozás okozza. Az évek során még a mérsékelt napozás is - nem csak a leégés - felgyorsítja ezt a folyamatot. 

2.) A napozás növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát 

Igaz! A hosszan tartó napozás, különösen fényvédelem nélkül, közvetlen kapcsolatban áll a bőrrák minden főbb típusával: a bazálsejtes karcinómával, a laphámsejtes karcinómával és a melanomával. Az UVB-sugarak károsíthatják a bőrsejtek DNS-ét, ami mutációkhoz és rák kialakulásához vezet. A melanoma, a legveszélyesebb forma, különösen az időszakos, intenzív napozáshoz és a leégéshez kapcsolódik, különösen a korai életkorban. 

3.) Nem tudok leégni a napon, ha felhős, esős az idő, vagy télen. 

Nem igaz! Felhők vastagságától függően a napból érkező UV sugarak 40-90%-a  átszűrődhet. Ezt mi nem fogjuk látni, mivel az UV sugárzás az emberi szem számára láthatatlan. Ezért félrevezető azt gondolni, hogy csak azért, mert a látható fény nem jut át a felhőn, akkor az UV sugárzás sem fog. Ráadásul a víz, a homok és a hó visszaverheti a napsugárzást, ami közvetett UV-sugárzásnak teszi ki a bőrét. Időjárástól és évszaktól függetlenül minden nap javasolt fényvédőt használni. 

4.) Már korábban is leégtem a napon, így nincs értelme most védekeznem - a kár már megtörtént. 

Nem igaz! A szervezeted képes helyrehozni a károk egy részét, de az egymást követő legégés többszörösére növeli a melanoma kialakulásának kockázatát, ahhoz képest, hogy soha nem égsz le. Ez azért van, mert nem minden DNS károsodást képes a szervezetünk lejavítani, és az idő múlásával a mutációk felhalmozódnak, ami bőrrák kialakulásához vezethet. Ha leégtél, vagy akár csak kicsit is kipirosodott a bőröd, azonnal vonulj árnyékba. Sosem késő elkezdeni a bőr védelmét árnyékkereséssel, takarással és naptej alkalmazásával, mert így megállíthatja a károsodás további kialakulását, és a lehető legalacsonyabb szinten tarthatja a kockázatot. 

5.) Az üvegen keresztül nem lehet napkárosodást okozni 

Nem igaz! Beltérben többnyire védve van a leégéstől (amit az UVB-sugarak okoznak), de az UVA-sugarak, amelyek mélyebbre hatolnak a bőrbe, áthatolhatnak az üvegen. Ha tehát sok időt töltesz olyan tevékenységekkel, mint például autóvezetés vagy ablak melletti munkavégzés, amikor erős a napsütés, akkor hosszú távon az UVA-sugarak okozta bőrkárosodás veszélyének lehetsz kitéve. 

 Ha az ablak mellett ragadsz, védd a bőrödet ruhával, kalappal és UV-védelmet nyújtó napszemüveggel.  

6.) A fényvédők is ártalmasak az egészségre 

Nem igaz! Ez a téma rengeteg online vitát gerjeszt. Bár egyes kémiai fényvédő összetevők hormonális hatásokkal vagy felszívódással kapcsolatos kérdéseket vetettek fel, a jelenlegi tudományos konszenzus szerint a fényvédők biztonságosak, és az előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat. Az olyan szabályozó ügynökségek, mint az FDA és az Európai Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kísérik és értékelik a fényvédő összetevők összetételét. 

Az érzékeny bőrűek vagy bizonyos összetevőkkel kapcsolatos aggodalmakkal rendelkezők számára az ásványi (vagy „fizikai”) fényvédők nagyszerű alternatívát jelentenek. 

7.) A fizikai fényvédők jobbak, mint a kémiai fényvédők 

Nem igaz! Ez leginkább a bőrtípustól és a preferenciáktól függ. 

A fizikai fényvédők (amikben az UV-szűrő vagy cink-oxid vagy a titán-dioxid) a bőr tetején ülnek, és nagyobb százalékban verik vissza az UV-sugarakat, mint amennyit elnyelnek. Általában kevésbé irritálnak, így ideálisak az érzékeny vagy pattanásos bőr számára. A felvitel után azonnal hatásosak. Hátrányuk, hogy általában fehér színt hagynak felkenés után, ami esztétikailag nem túl előnyös. 

 A kémiai fényvédők nagyobb százalékban nyelik el az UV-sugárzást, és hővé alakítják azt. Gyakran jobban beleolvadnak a bőrbe, és könnyű textúrát kínálnak, amelyet előnyben részesítenek a mindennapi viseléshez vagy smink alá. 

Mindkét típus hatékony, ha megfelelően használják, és sok modern fényvédő kombinálja mindkettőt a széles spektrumú védelem érdekében. 

8.) Az SPF-érték megmondja, hogy hány percet tölthetek a napon 

Nem igaz!  Az SPF (Sun Protection Factor - fényvédő faktor) azt mondja meg, hogy a bőröd fényvédő használatával mennyivel bírja tovább leégés nélkül, mint a védtelen bőröd. Például az SPF 30 azt jelenti, hogy 30-szor tovább védett, mintha nem használna naptejet - de csak laboratóriumi körülmények között, helyes alkalmazás és izzadás vagy úszás nélkül. 

Az SPF továbbá csak az UVB-sugarak elleni védelmet méri, az UVA-sugarakkal szembeni védelmet nem. Ezért a széles spektrumú fényvédő krémek elengedhetetlenek. 

9.) Ritkábban és kevesebbet kell SPF 50-es fényvédő krémet használnom, mint SPF 30-at 

Nem igaz!  Bár az SPF 50 magasabb UVB-védelmet nyújt, mint az SPF 30 (az UVB-sugarak körülbelül 98%-át blokkolja, szemben a 97%-kal), nem tart tovább a bőrön. Minden fényvédő krémet - függetlenül az SPF-szinttől - két óránként újra kell kenni, vagy gyakrabban, ha úszol, izzadsz vagy megtörölközöl. Az SPF 30 és 50 közötti különbség a védelemben minimális, de egyetlen fényvédő sem „izzadságálló” vagy „vízálló” a végtelenségig, ezért a rendszeres újrakenés kritikus fontosságú. 

10.)  Elég naponta egyszer naptejet használni 

Nem igaz!  Az ismételt felkenés kulcsfontosságú. A fényvédő az izzadás, a víz és a természetes bőrzsírok miatt kopik, és még a legjobb fényvédő faktor sem véd egész nap. Az általános szabály az, hogy két óránként, illetve úszás vagy izzadás után azonnal újra kell kenni. A túl kevés termék használata szintén gyakori hiba - a legtöbb felnőttnek körülbelül egy felespohárnyi (nagyjából 2 evőkanálnyi) mennyiségre van szüksége ahhoz, hogy az egész testét megfelelően fedje. 

11.) A szolárium használata egészséges 

Nem igaz! Határozottan egészségkárosító!  A marketing állítások ellenére a szolárium nem biztonságosabb alternatívája a napozásnak. Valójában a déli napsütésnél akár háromszor magasabb UV-sugárzást bocsátanak ki, amely mélyen behatol a bőrbe, és DNS-károsodást okoz. Az Egészségügyi Világszervezet a szoláriumokat az 1. csoportba sorolja, amely a dohányzással azonos kategóriába tartozik. Rendszeres használata jelentősen növeli a melanoma kockázatát, különösen a 30 év alattiaknál. 

12.) A D-vitamintermelés miatt szükséges napozni 

Nem igaz! A D-vitamin nélkülözhetetlen, de nem kell napozni ahhoz, hogy elegendő D-vitaminhoz jussunk. Bőrtónustól és lokációtól függően elegendő lehet mindössze 10-20 perc napon való tartózkodás az arcon, a karokon és a lábakon hetente néhányszor. Ez a sugárzás mennyiség könnyen megszerezhető egy sétával a napon, nem szükséges külön napozás. A legtöbb bőrgyógyász azt ajánlja, hogy a D-vitamint étrenddel és étrendkiegészítőkkel juttassa biztonságosan a szervezetbe, különösen azért, mert az UV-hatás rákkockázatot is rejt magában. 

13.) Az önbarnítók használata biztonságos 

Igaz!  A önbarnítók biztonságosnak számítanak. A legtöbb önbarnító termék dihidroxiacetont (DHA) tartalmaz, egy cukorból származó összetevőt, amely a bőr felső rétegében lévő aminosavakkal reakcióba lépve ideiglenes barnaságot eredményez. A DHA nem hatol be a bőr külső rétegén túlra, így nem jelent ugyanolyan kockázatot, mint az UV-sugárzás által generált barnulás. A spray-barnítók belélegzése azonban aggodalomra adhat okot, ezért a legjobb, ha krém, gél, hab állagú önbarnítót használunk, valamint spray használatakor befogjuk az orrunkat és becsukjuk a szemünket. Válasszon jó hírű, minőségi márkákat, és mindig kövesse az utasításokat. 

14.) Terhes nők is használhatnak önbarnítót 

Részben igaz!  A külsőleg alkalmazott önbarnítók - különösen a testápolók és krémek - általában biztonságosak a terhesség alatt, mivel a DHA nem szívódik fel a véráramba. A permetezéses barnítást azonban kerülni kell, mivel a DHA belélegzése kockázatos lehet. Mindig konzultáljon egészségügyi szolgáltatójával, mielőtt bármilyen új kozmetikai terméket bevezetne a terhesség alatt. És mint bárki másnál, itt is ajánlott először egy folttesztet végezni, mivel a bőr érzékenysége megnőhet a terhesség alatt.