Mit jelent egy fényvédőn, hogy SPF30?
Kezdjük azzal, hogy mit nem jelent:
- Nem jelenti azt, hogy 30 percig napon lehetsz leégés nélkül, ha ezzel bekened magad!
- És azt sem jelenti, hogy 30 percenként kell újra kenned, hogy ne égj le! Bár nem rossz ötlet.
- Egy SPF30-as fényvédő nem szűri ki kétszer olyan hatékonyan az UV sugarakat, mint egy SPF15-ös!
Mit jelent az SPF szám?
Az SPF az angol ‘Sun Protection Factor’ rövidítése. Az utána következő szám pedig azt mutatja meg, hogy az adott fényvédő készítmény hányszor tovább képes védelmet biztosítani a leégés ellen ahhoz képest, ha nem használnál fényvédőt egyáltalán.
A napvédő faktor szám igen megtévesztő az átlag vásárló számára, mert nem lehet egy az egyben megfeleltetni perceknek és a védelem mértékét sem arányosan mutatja.
- Egy SPF15-ös fényvédő például az UVB sugarak 93%-át képes kiszűrni, amennyiben megfelelő vastagságban visszük fel.
- Egy SPF30-as fényvédő esetén a faktorszám duplázóik, de a védelmi hatás már nem, ugyanis az UVB sugarak 97%-át tudja kiszűrni (optimális esetben).
- Az SPF50 jelzésű fényvédők pedig az UVB sugarak 98%-át képesek kiszűrni.
Hogyan kell értelmezni az SPF értéket?
Az SPF érték azt mutatja, hogy arányaiban mennyivel tovább tartana leégned az adott fényvédőt használva, mint anélkül.
Tehát, ha neked egy napos nyári délután
- 5 perc elég ahhoz, hogy lepirulj fényvédő nélkül,
- akkor egy SPF15-ös fényvédőt használva a bőröd csak 5 x 15 perc, azaz 75 perc után fog lepirulni.
FÉLREÉRTÉKES ELKERÜLÉSE VÉGETT, a valóságban ez nem így működik!
Hogy miért?
Mert ahhoz, hogy ezt az egyenlet így alkalmazni lehessen, ahhoz megfelelő vastagságban kellene felvinni a fényvédőt, és ezt általában senki sem teszi meg.
A fényvédők faktorszámának megállapításakor 2 mg/cm2 mennyiséget visznek fel a tesztfelületre. Ez átszámítva egy átlagos felnőtt test esetében körülbelül 6 teáskanálnyi naptejnek (kb. 36 gramm) felel meg.
Ennyi fényvédőt csak nagyon kevesen visznek fel, ezért a kalkulált fényvédelem sem pontos. Az elégtelen mennyiségben felvitt fényvédő miatt a kapott értéket eloszthatjuk kb 3-al.
A fenti példát folytatva: SPF15 reális védelme tehát (amennyiben 5 perc alatt pirulnánk meg fényvédő nélkül): 5 x 15 / 3 = 25perc.
Mielőtt elmagyarázzuk, az SPF értékek eredetét és praktikus értelmezését, kénytelenek vagyunk egy rövid kitérőt tenni, mivel kimaradt egy fontos szereplőt a történetből: az UVA sugárzás!
Mi a helyzet az UVA sugarakkal?
Eddig végig UVB sugárzásról beszéltünk, de mi a helyzet az UVA sugarakkal?! Skintellektuális olvasóink már tudják, hogy az UVA sugárzás legalább olyan káros a bőrünkre és egészségünkre, mint az UVB. Mi több, az UVA sugarak a bőr mélyebb rétegeibe is eljutnak, így a leégés mellett a korai bőröregedésért is felelősek.
Védenek a fényvédők az UVA sugárzással szemben is?
Az EU egyik ajánlásában (2006/647/EK) azt fogalmazta meg, hogy a fényvédők legyenek képesek kivédeni az UVA sugárzást is a feltüntetett SPF érték legalább 1/3 mértékében. Ha ez teljesül, akkor a csomagoláson feltüntethetik az UVA ikont is.
Hogyan számítják ki az SPF értéket?
A fényvédők SPF számát laboratóriumi teszt eredményeképpen állapítják meg. Két fő típusa van:
- In Vivo, azaz élő szervezeten (embereken) végzett teszt.
- In Vitro, azaz üvegben, nem élő szervezeten.
Az In Vivo tesztet emberi bőrön végzik, tehát önkéntesekre van szükség hozzá. A teszt pikantériája, hogy olyan bőrfelszínen kell végezzék, amelyet korábban nem igazán ért nap, így nem ritkán az önkéntes hátsó fertája lesz a célterület.
A teszt két lépcsős:
1.) A kiválasztott emberi bőrfelület egy részét mesterséges UV sugárzásnak teszik ki, majd mérik, hogy mennyi idő szükséges ahhoz, hogy bőrpír jelenjen meg.
(Ez valójában nem csak idő kérdése, hiszen a sugárzás erőségétől is függ, hogy mennyi idő alatt égünk le napozás közben is. A használt mérési egység a ún. MED - „Minimal Erythemal Dose”, azaz „bőr pirossághoz szükéses minimális surgázási dózis”. )
2.) Ezután a letakart bőrfelszínt (tehát amit nem ért a sugárzás) fényvédővel vonják be, majd pedig ugyan olyan erősségű sugárzásnak teszik ki, mint korábban a kezeletlen bőrfelületet. Ismét megmérik, hogy mennyi idő után jelenik meg bőrpír.
SPF értéket úgy kapjuk meg, ha elosztjuk az utóbbit (a fényvédős időt) az előbbivel (a védelem nélküli idővel).
Tegyük fel, hogy egy teszt során fényvédő nélkül 110 másodperc (avagy MED) után jelent meg a bőrpír, fényvédő használatával pedig 3800 másodperc kellett a bőrpír megjelenéséhez.
SPF = 3800 / 110 = 34,5
Azaz a tesztben használt fényvédőre azt lehet majd írni, hogy SPF 30.
Miért nem SPF 34?
Az EU sávokat határozott meg az SPF értékeknek és azt javasolta, hogy a gyártók mindig az alsó határszámot tüntessék fel. Ez lényegében egy biztonsági puffer a rendszerben.
Az In Vitro mérési módszer jóval egyszerűbb az emberek bőrén végzett teszteléshez képest. Egy digitális mérőeszközt használnak hozzá, például az ún. spektrofotométert.
1.) Egy speciális fényáteresztő tárgyat bevonnak a tesztelendő fényvédő termékkel, majd behelyezik a mérőkészülékbe. Ezután az egyik oldalról UV sugárzásnak teszik ki a bevont tárgyat, a másik oldalon pedig mérik az átszűrődő sugarakat.
2.) A kibocsátott és fogadott sugárzási mennyiségből a készülék képes kiszámolni, hogy a fényvédő, milyen hatékonysággal szűrte ki az UV sugarakat.
UVA védelem jelölése
Európábai gyártók gyakran használják az UVA-PF (UVA Protection Factor) jelölést, ahol az értéket az SPF-hez hasonlóan kell értelmezni.
Az UVA védelmi faktor megállapításakor nem bőrpirosodást (erythema) figyelnek, ahogy az SPF teszteknél, hanem a melanin pigmentációt. Innen jön az elnevezés PPD test (Persistent Pigmentation Darkening test).
Japán és koreai fényvédőkön PA++ jelöléssel találkozhatunk. Náluk a PA-t követő keresztek száma utal az UVA védelem fokára.
A PA ++++ a legmagasabb szintnek megfelelő jelölés, ami lényegében megegyezik az Európában gyártott SPF50-es készítmények UVA kiszűrő képességével (ugyanis az EU-ban az SPF érték minimum 1/3-ának megfelelő kell legyen az UVA védelmi faktor).
Felhasznált szakirodalom
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32006H0647&from=EN
https://www.aad.org/news/board-certified-dermatologist-shares-how-visible-light-impacts-skin
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18248499/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2687728/
https://derm.net/2019/01/is-infrared-good-or-bad-for-your-skin/
