Napozás, Barnulás, Leégés – minden, amit tudnod kell

Miről lesz szó ebben a cikkben:

• Mi a napfény?
• Az UV sugárzás különböző típusai
• Mi történik a bőrünkkel, amikor barnulunk?
• Mit jelent az, hogy „leég a bőrünk”?
• Mit tegyek, ha már leégtem?
• Mit ne csináljak, ha leégett a bőröm?
• Hogyan védekezzek a káros UV sugárzás ellen?

Igaz az, hogy…?

• Igaz, hogy a túlzott napozás bőrrákot okozhat?
• Igaz, hogy a napozás öregíti a bőrömet?
• Igaz, hogy az ablaküvegen is átjön az UV sugárzás?
• Igaz, hogy az, hogy a szolárium nem olyan káros, mint a napozás?
• Igaz, hogy az, hogy létezik egészségesebb alternatíva a napozásra?
• Igaz, hogy az SPF utáni érték azt mutatja, hogy hány perc után kell újra kenni a fényvédőt?
• Igaz, hogy az SPF 50-es fényvédőből kevesebb is elég, mint az SPF 30-asból?
• Igaz, hogy a fizikai fényvédők jobbak, mint a kémiai fényvédők?
• Igaz, hogy nem kell fényvédő, ha felhős az ég?

Reméljük, amikor ezt a cikket olvasod, nem éppen lángoló bőrrel ülsz a monitor előtt, megoldást keresve a leégett bőröd ápolására. Ha így van, akkor nyugodtan ugorj a releváns részre. 
Mindenki másnak ajánljuk, hogy olvassa végig figyelmesen a cikket, mert sok érdekes és hasznos információt gyűjtöttünk benne össze, ami segíthet a bőröd és úgy egyáltalán az egészséged épségének megőrzésében. 
 

Mi a napfény?

Amíg nem terjedtek el a szoláriumok, a napfény volt a barnulás egyetlen forrása. (A genetikailag meghatározott alapbőrszín egy másik téma.) Amikor napfényről beszélünk, fontos tisztázni, hogy nem csak szabad szemmel látható részei vannak. A napfény nem más, mint elektromágnes sugárzás, amit hullámhossz, frekvencia vagy energia alapján három fő csoportra bonthatunk:

• Látható fény (ezt látjuk szabad szemmel)
• Infravörös sugárzás (ezt nem látjuk)
• Ultraibolya (UV) sugárzás (és ezt sem látjuk)

Az Ultraibolya (UV) sugárzás tovább bontható három al-tartományra: UVA, UVB és UVC. Ezekről muszáj lesz külön-külön is beszélni, mivel a bőrünkre és egészségünkre kifejtett hatásuk némileg eltér.

Az UV sugárzás különböző típusai

UVC sugárzás

• Az UVC sugárzás a legnagyobb energiájú UV sugárzás.
• Szerencsénkre, pont emiatt reakcióba lép a Föld atmoszférájában az ózonnal, és ideális esetben nem éri el a Föld felszínét.
• Az ózon réteg vékonyodásával ez a védelmi pajzs is gyöngül, ezért nem vehetünk rá mérget, hogy egyáltalán nem találkozik a bőrünk UVC sugarakkal.
• Az UVC sugarakat elő tudjuk állítani mesterségesen is. Az ezzel való találkozás védekezés nélkül kerülendő.
• A három UV sugárzás típus közül ennek a penetrációja (a bőrünkbe) a legkisebb, ezért a rákkeltő és látást károsító hatása is ennek a legkisebb. 

UVB sugárzás

• Valamennyit ebből is kiszűr a Föld atmoszférája, de a beérkező UV sugaraknak, még így is nagyjából az 5-10%-a.
• A bőrünk rétegei közül az epidermis-ig jut el (ez a külső réteg).
• A bőrünkbe hatolva hozzájárul a D-vitamin szintéziséhez. És ezzel kb. véget is ért az UVB sugárzás jócselekedeteinek listája.
• Neki köszönhetjük a barnulás mellett a leégést is.
• A bőr kipirosodásnál nagyobb gond, hogy a bőrsejtek DNS-ét is roncsolja. Amennyiben a szervezetünk nem képes helyreállítani a károsodást, mutációk alakulnak ki, ami végül bőrrák kialakulásához vezet. 

UVA sugárzás

• A Földre érkező UV sugarak nagyjából 90-95%-a.
• Az UVB sugarakkal ellentétben, nem szűri ki az ablaküveg. 
• Képes a bőr rétegeiben mélyebbre hatolni.
• Szerepet játszik a barnulásban és a leégésben is.
• Az UVA sugárzás felgyorsítja a dermis bőrrétegben található kollagén rostok lebomlását, amely a bőr korai öregedéséhez vezet. 
• Ez a sugárzás felel leginkább ráncokért és a korai öregedésért.
• Indirekt módon hozzájárul a DNA károsodáshoz, és így a bőrrák kialakulásához. 
• Az International Agency for Research on Cancer első számú (Group 1) rákokozók közé sorolta az UV sugárzás mind három típusát (UVA, UVB, UVC). 

Mi történik a bőrünkkel, amikor barnulunk?

A természetben szinte majdnem minden élőlénynek van valami „beépített” védelmi rendszere. Amikor ellenség közeledik előkerül az éles tüske, az orrfacsaró szag, hang vagy az álcázó színváltozás. A mi bőrünknek is van hasonló védekezési mechanizmusa. Ezt úgy hívják, hogy barnulás. Bizony, a bőrünk védekezésből barnul! És azt is tudjuk, hogy mivel szemben védekezik! A támadót úgy hívják, hogy… UV sugárzás.
Leegyszerűsítve így néz ki a barnulás folyamata:

1. Az egész folyamat ott kezdődik, hogy fényvédelem nélküli szabad bőrfelületet ér a nap. 
2. Az UV sugárzás hatására, a sugarakkal szembeni védekezés érdekében, a Melanocita sejtek intenzív pigment termelésbe kezdenek.
3. A Melanocita sejtek eljuttatják a Melanin pigmenteket a felettük elhelyezkedő Keratinocita sejtekhez, hogy föléjük helyezkedve, pajzsként védjék azok sejtmagját az UV sugárzástól.

A bőr pigment anyaga, a Melanin, tehát nem esztétikai funkciót lát el elsősorban, hanem igen fontos védelmi szerepe van.

Mit jelent az, hogy „leég a bőrünk”?

A leégés csak úgy, mint a barnulás, nem egyből jelentkezik miközben napozunk. Pont ez a késleltetett hatás a probléma vele: mire észrevesszük, már késő.
A leégésnek több káros hatása és kellemetlen tünete is lehet a súlyossági szintjétől függően. Ezek közül néhány:

• DNS károsodás: Az UV-sugárzás közvetlenül károsíthatja a bőrsejtek DNS-ét, amely mutációkhoz és végül bőrrák kialakulásához vezethet.
• Gyulladás: A túlzott UV-sugárzás gyulladásos reakciót vált ki a bőrben. Fehérvérsejteket toboroznak az érintett területre, hogy helyrehozzák a károsodást. A gyulladásos válasz hatására a bőr megduzzad és fájdalmas lesz.
• Kipirosodás: Az érintett terület fokozott véráramlásának köszönhetően a leégett bőr kipirosodik. Ez a bőrpír a szervezet gyulladásos reakciójának látható jele a nap ultraibolya (UV) sugárzása által okozott károkra. A véráramlás növekedése több vért juttat a bőr felszínéhez.
• Melegségérzet: A megnövekedett véráramlás hozzájárul a meleg hőérzethez a leégett területen.
• Hólyagosodás: A hólyagok megjelenése, már a másodfokú leégés jelei. A hólyagok a bőr felszíni rétege alatt kialakuló, folyadékkal telt kis tömlők, amelyek a sérült bőr védelme és a gyógyulás elősegítése érdekében alakulnak ki. A köznyelvben gyakran vízhólyagként emlegetett hólyag - a nevével ellentétben - nem vizet tartalmaz, hanem áttetsző plazmát, szövetközti folyadékot.

Ne feledd: míg a leégés tünetei idővel elmúlnak, a bőrben okozott súlyos károk nem tűnnek el nyomtalanul! A Bőrünk nem felejt. 

Mit tegyek, ha már leégtem?

• Először is, el a napról! Eszedbe ne jusson „kis pihentetés” után visszamenni a napra! Épp elég a baj, ne tetézd tovább. 
• Maradj teljes árnyékban, lehetőleg fedett helyen, mindaddig, amíg a bőrpír el nem múlik, és a bőröd megnyugszik. Nem percekről beszélünk, napokról!
• A bőr gyulladását és az égető érzést csökkentheted hideg zuhannyal vagy borogatással. 
• Használj megfelelő összetevőjű (tápláló, nyugtató) testápolót!
• Igyál minél több vizet, hogy kompenzáld a folyadékveszteséget és elkerüld a dehidratáltságot.
• Súlyosabb fájdalom, fejfájás és láz esetén be is vehetünk egy-egy általunk preferált/tolerált fájdalom- és lázcsillapítót tartalmazó készítményt.

Mit ne csináljak, ha leégett a bőröm?

• Ne menj vissza a napra egy ideig! Maradj árnyékban, fedett testtel, amíg a bőröd teljesen meg nem nyugszik! 
• Ne vegyél fel túl szűk ruhát, ami dörzsölheti a bőr felületét!
• Hideg zuhany után ne dörzsöld a bőröd törülközővel!
• Ne tegyél jeget vagy bármit, ami túl hideg a bőrödre!
• Ne használj olyan krémet, ami irritáló összetevőt (mentol, alkohol, benzocaine stb.) tartalmaz. 
• Ne használj hámlasztót, vagy bármi egyéb erős hatóanyagú kozmetikumot!
• Ne piszkáld a hólyagokat! Hagyd őket békén! A hólyagok kipukkasztása fertőzéshez vezethet.

Hogyan védekezzek a káros UV sugárzás ellen?

Az első és legegyszerűbb, és legolcsóbb megoldás az lenne, hogy ne menjünk a napra, és bugyoláljuk be alaposan magunkat, hogy sehol se érjen a nap. Na jó, de ez mennyire életszerű?! Főleg nyáron! Legyünk őszinték, semennyire. Akkor mi marad? 

Kerüld el a dél körüli órákat (11 – 15 óra között), mert az UV sugárzás olyankor a legerősebb, és természetesen használj fényvédőt.
A fényvédő készítmények feladata, hogy megakadályozzák az UV sugárzás behatolását a bőrünkbe. Három fő típusa van a fényvédőknek. Mindegyik tökéletesen teszi a dolgát, de mások az összetevőik és így mások a felhasználásukkal kapcsolatos tulajdonságaik is. 

I.    Organikus vagy kémiai fényvédők

UV filterek: Avobenzone, Octinoxate, Oxybenzone, Octisalate, stb.

Előnyük

• Nem hagynak fehér foltot a bőrünkön
• Kombinált/zsíros bőrre ideálisabb

Hátrányuk

• Érzékeny bőrűeknek okozhat irritációt
• UV sugárzás hatására kevésbé stabil
• Felkenés után várni kell, hogy beszívódjon, mielőtt a napra megyünk

II.    Inorganikus vagy fizikai fényvédők

UV filterek: Titanium Dioxide és Zinc Oxide.

Előnyük

• Leghatásosabb széles spektrumú védelmet nyújtják
• Érzékeny bőrűeknek ideálisabb
• Felkenés után egyből lehet napra menni, azonnal védelmet nyújt
• Stabilabbak is maradnak UV sugárzás hatására

Hátrányuk

• fehéres réteget hagyhatnak maguk után (hacsak nem adnak hozzá színező anyagot)
• zsíros, pattanásos bőrre kevésbé ideális
• a fehér réteg elkerülése érdekében nagyon apróra „őrlik” a részecskéket, ami viszont a tengerekbe kerülve negatívan hat például a korallokra

III.    Hybrid vagy kombinált fényvédők 

keverik a kémiai és fizikai fényvédők összetevőit így maximalizálva a két csoport előnyös tulajdonságait.
(A fényvédők típusairól, előnyeikről, hátrányukról itt olvashatsz részletesebben.)

Minden fényvédő termék (krém, olaj, spray, hab) máshogyan van „összerakva” így ne add fel, ha elsőre nem találtad meg a számodra ideális fényvédőt. Van, amit könnyebb elkenni, van, ami ideálisabb száraz bőrre, van ami jobban ellenáll az izzadásnak, stb. A legjobb fényvédő az, amit szeretsz, és szívesen használsz! A lényeg, hogy kend fel és ismételd!

Igaz, hogy a túlzott napozás bőrrákot okozhat?

Igen.
Ahogy az előző fejezetben olvashattátok, a bőrünk van annyira „okos”, hogy saját önvédelmi rendszere legyen. A kérdés már csak az, hogy miért érzi ennyire szükségesnek a védekezést a napfényben található UV sugárzással szemben?
Amennyiben az UV sugárzás akadálytalanul eléri a bőrben található sejtek sejtmagját, az ott található DNS-ben nem kívánatos változásokat tud létrehozni. Ez még önmagában nem a világ vége, ugyanis szerencsénkre a szervezetünkben nem csak védelmi, hanem javító mechanizmusok kifinomult rendszere is található. 
Ezek a DNS-javító mechanizmusok kulcsfontosságúak a bőrsejtek normál működésének fenntartásához és a mutációk felhalmozódásának megakadályozásához. A túlzott vagy ismételt UV-sugárzásnak való kitettség (azaz napozás vagy szoláriumozás) azonban túlterhelheti a bőrsejtek javítóképességét, ami helyrehozhatatlan DNS-károsodás felhalmozódásához és idővel bőrrák kialakulásához vezethet.

Igaz, hogy a napozás öregíti a bőrömet?

Igen.
A bőrünk öregedése két fő okra vezethető vissza: 
1.)    Belső öregedés: mindenkit érint, elkerülhetetlen. Kit korábban, kit később. A korunk haladtával a bőr feszességéért nagy részben felelős kollagén termelése lassul, mi több, elkezd lebomlani.
2.)    Photo-aging: (nincs jobb magyar kifejezés még használatban) az UV sugárzás eredményeképpen bekövetkező bőröregedés. Egyes tanulmányok szerint az UV sugárzás felelős az öregedés látható jeleinek a 80%-ért. 
Az UV sugárzás az alábbi folyamatokon keresztül gyorsítja fel a bőr öregedését:
-    Szabadgyök képződés
-    Kollagén lebomlásának felgyorsítása
-    Elasztin rostok károsítása
-    Öregségi foltok megjelenése

Igaz, hogy az ablaküvegen is átjön az UV sugárzás?

Igen.
A normál üveg (ablakokban használt) körülbelül 330 nm (UV-A) hullámhosszig átengedi az UV-sugárzást. Ez azt jelenti, hogy szinte az összes UV-A fény áthalad az üvegen. A 330 nm alatti sugárzást (UV-B és UV-C) csaknem 100%-ban kiszűri az üveg. 

Igaz, hogy az, hogy a szolárium nem olyan káros, mint a napozás?

Nem.
A szolárium még károsabb a bőröd és egészséged szempontjából is, mint a napozás. Miért? A szolárium gépek jól magasabb dózisú UV sugárzást bocsátanak ki azonos idő alatt, mint amennyi egy napozás során ér. Nem véletlen, hogy az International Agency for Research on Cancer rákkeltő kategóriába sorolta a szoláriumokat. Egy 20 különböző tanulmányból származó kombinált elemzés azt mutatja, hogy 75%-kal növekedett meg a cutaneous melanoma kialakulása azoknál, akik 30 éves koruk előtt már elkezdték használni a szoláriumot.

Igaz, hogy az, hogy létezik egészségesebb alternatíva a napozásra?

Igen. 
Az American Academy of Dermatology, a Skin Cancer Foundation és a Canadian Cancer Society is az önbarnítókat ajánlja a napozás vagy szolárium használat alternatívájaként.
A Time magazinban megjelent egy cikk az önbarnításról, melyben Dr. Adam Friedman, a Montefiore-Albert Einstein College of Medicine bőrgyógyászati kutatások vezetője osztotta meg véleményét: az önbarnító termékek hatására történő barnulás a bőrünk legkülsőbb rétegében zajlik le, amely elhalt bőrsejtekből áll, tehát nem kell aggódni a biztonsági tényező miatt. Külsőleg alkalmazva ez az egyetlen biztonságos módja a barnulásnak véleménye szerint.

Igaz, hogy az SPF utáni érték azt mutatja, hogy hány perc után kell újra kenni a fényvédőt?

Nem.
Az SPF érték egy elméleti arányszám. Leegyszerűsítve azt mutatja, hogy arányaiban mennyivel tovább tartana leégned az adott fényvédőt használva, mint anélkül. 
Tehát, ha neked egy napos nyári délután 
-    5 perc elég ahhoz, hogy lepirulj fényvédő nélkül, 
-    akkor egy SPF15-ös fényvédőt használva a bőröd csak 5 x 15 perc, azaz 75 perc után fog lepirulni.
FÉLREÉRTÉKES ELKERÜLÉSE VÉGETT, a valóságban ez nem így működik!  Hogy miért?
Mert ahhoz, hogy ezt az egyenlet így alkalmazni lehessen, ahhoz megfelelő vastagságban kellene felvinni a fényvédőt, és ezt általában senki sem teszi meg. 

Igaz, hogy az SPF 50-es fényvédőből kevesebb is elég, mint az SPF 30-asból?

Nem.
Minden fényvédőből ugyanannyit kell felvinni, és ugyan olyan gyakran, hogy elérjük a gyártó által bemért és a csomagoláson jelzett SPF értéket. Ez 2mg / cm2. Amennyiben kevesebbet viszünk fel, vagy nem kenjük újra időnként (például fürdés, sportolás vagy törölközés után), akkor jóval alacsonyabb védelmi szintet érünk csak el, és jóval hamarabb leéghet a bőrünk.

Igaz, hogy a fizikai fényvédők jobbak, mint a kémiai fényvédők?

Nem.
Az EU-ban jóváhagyott fényvédők mind egyformán „jónak” számítanak, függetlenül attól, hogy milyen UV filter hatóanyagot használnak. Az EU nagyon szigorúan veszi a kozmetikai készítményekben felhasználható anyagok bevizsgálását, és így a fényvédőkbe sem kerület semmilyen egészségre ártalmas anyag. (Pontosabban olyan mennyiségű anyag, amely ártalmas lehet az egészségre.)
Különbségek lehetnek például a textúrában, az elkenhetőségben, a vízállóságban stb., de ezek nem befolyásolják az UV védelmi képességüket. Az SPF érték meghatározza, az UV szűrő képesség fokát, aztán már rajtad múlik, hogy felviszed-e megfelelő mennyiségben és kellő gyakorisággal. 

Igaz, hogy nem kell fényvédő, ha felhős az ég?

Nem.
A felhők vastagságuktól és sűrűségüktől függően felfogják a napfény egy részét, és ezzel azt az érzetet keltik, hogy nem ér minket káros sugárzás. Az Egyesült Államok Nemzeti Meteorológiai Szolgálatának az UV-index számítása azt feltételezi, hogy a szórványos felhők 89%-át, a töredezett felhők 73%-át, a borult égbolt pedig 31%-át. Még azokon a napokon is, amikor nem látjuk egyáltalán a napot, még mindig jelentős UV-sugárzásnak lehetünk kitéve.